1604 őszén Lala Mehmed nagyvezír a Buda alatt állomásozó szultáni had táborában a magyar nemzet királya és Erdély fejedelme címzéssel ellátott levelet adott át Bocskai Istvánnak.
A szultáni kinevezőokmány eredetiben is fennmaradt. Ez a politikai aktus hivatalossá tette azt a legalább tíz hónapja folyamatban lévő eseménysorozatot, amelynek következtében Kelet-Magyarország egyik leghatalmasabb ura, az erdélyi fejedelemséget negyven éve birtokló Báthory családdal rokonságban lévő kálvinista főúr, az elmúlt évek törökellenes fellépésének egyik mozgatórugója – II. Rudolf Habsburg császártól és magyar királytól elfordulva – a szultán fennhatósága alá adta magát.
Természetesen ez a lépés számára – mint a kor minden olyan magyar gondolkodója számára, aki a kereszténységet és az iszlám világot egymással összebékíthetetlen ellentétpárban látta – lelkiismereti kérdéseket vetett fel. Látva azonban az 1591-ben kitört háború irányát, a veszteségeket és a reménytelenséget, illetve a császár udvara és a magyar rendek között feszülő ellentéteket, továbbá a protestáns felekezetek ellen hozott intézkedéseket, mégis erre a lépésre szánta el magát. Döntésében mindezek mellett az is szerepet játszott, hogy így szerezhette meg az erdélyi fejedelmi címet.
Erdély
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
