rubicon

Biszku Béla

A puha diktatúra kemény kádere
7 perc olvasás

Biszku Bé­la a Ká­dár-rend­szer jel­leg­ze­tes párt­funk­cio­ná­riu­sa volt. Má­rok­pa­pi­ban (Be­reg vár­me­gye) szü­le­tett 1921. szep­tem­ber 13-án. Ap­ja föld­mű­ves volt. Csa­lád­ja 1929-ben Bu­da­pest­re köl­tö­zött. Ál­ta­lá­nos is­ko­lai ta­nul­má­nyai után 1937-ben la­ka­tos­inas­ként kez­dett dol­goz­ni a Wert­heim Fel­vo­nó- és Gép­gyár­ban. 1941–1942-ben a Marx és Mé­rei, majd 1945-ig a Ma­gyar Phi­lips Mű­vek al­kal­ma­zott­ja volt. A kü­lön­bö­ző élet­raj­zok­ból nem de­rül ki, hogy mi­ként si­ke­rült megúsz­nia a ka­to­nai szol­gá­la­tot.

Egye­nes ­ívű kar­rier

Biszku 1938-ban be­kap­cso­ló­dott az if­jú­mun­kás moz­ga­lom­ba, 1943-ban be­lé­pett a Va­sas Szak­szer­ve­zet­be, 1944-ben a kom­mu­nis­ta párt­ba. A Ká­dár-kor­szak hi­va­ta­los élet­raj­zai sze­rint 1944–1945-ben az an­gyal­föl­di fegy­ve­res el­lenál­lás egyik szer­ve­ző­je volt. A ma­gát egy ideig Bé­ke­párt­nak ne­ve­ző ap­pa­rá­tus II. vi­lág­há­bo­rú alat­ti te­vé­keny­sé­gé­ről azon­ban ke­vés hi­te­les adat ma­radt fenn. A kortárs Vá­sár­he­lyi Mik­lós visszaem­lé­ke­zé­se sze­rint a kom­mu­nis­ták cse­kély be­fo­lyá­sát jel­zi, hogy a párt sem a né­met meg­szál­lást kö­ve­tő ál­lam­csíny után, sem a ké­sőb­bi, ok­tó­ber 15-ei nyi­las­puccs nyo­mán nem volt ké­pes fegy­ve­res

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta