Biszku Béla

Biszku 1938-ban be­kap­cso­ló­dott az if­jú­mun­kás moz­ga­lom­ba, 1943-ban be­lé­pett a Va­sas Szak­szer­ve­zet­be, 1944-ben a kom­mu­nis­ta párt­ba. A Ká­dár-kor­szak hi­va­ta­los élet­raj­zai sze­rint 1944–1945-ben az an­gyal­föl­di fegy­ve­res el­lenál­lás egyik szer­ve­ző­je volt. A ma­gát egy ideig Bé­ke­párt­nak ne­ve­ző ap­pa­rá­tus II. vi­lág­há­bo­rú alat­ti te­vé­keny­sé­gé­ről azon­ban ke­vés hi­te­les adat ma­radt fenn. A kortárs Vá­sár­he­lyi Mik­lós visszaem­lé­ke­zé­se sze­rint a kom­mu­nis­ták cse­kély be­fo­lyá­sát jel­zi, hogy a párt sem a né­met meg­szál­lást kö­ve­tő ál­lam­csíny után, sem a ké­sőb­bi, ok­tó­ber 15-ei nyi­las­puccs nyo­mán nem volt ké­pes fegy­ve­res