Berlin magyar bajnokai

A ber­li­ni olim­piai já­té­ko­kon ad­dig so­ha­sem lá­tott lét­szá­mú és erős­sé­gű csa­pat­tal vett részt Ma­gyaror­szág. A kö­ze­li hely­szín mel­lett a gaz­da­sá­gi vál­ság eny­hü­lé­se is hoz­zá­já­rult, hogy az elő­ző olim­piá­hoz ké­pest négy­szer annyian, 216-an lép­het­tek pá­lyá­ra. Az el­lent­mon­dá­sos po­li­ti­kai lég­kör­ben meg­ren­de­zett olim­pián ter­mé­sze­te­sen a ma­gyar sport­ve­ze­tés­nek is a legered­mé­nye­sebb sze­rep­lés volt a leg­fon­to­sabb. Ép­pen ezért a le­he­tő leg­jobb csa­pa­tot küld­ték ki. A ver­seny­zők ki­vá­lasz­tá­sá­nál a vi­lág­ban zaj­ló vi­ták és az eset­le­ges né­met fo­gad­ta­tás el­le­né­re nem volt szem­pont a szár­ma­zás. Így szá­mos zsi­dó szár­ma­zá­sú spor­to­ló utaz­ha­tott Ber­lin­be, akik kö­zül öten arany­érem­mel tér­tek ha­za. Az össze­sen szer­zett nyolc egyé­ni és két csa­pat­arany sport­nagy­ha­ta­lom­má tet­te Ma­gyaror­szá­got.