Ingyenesen olvasható
A magyar nyelvű szerelmi líra megteremtője, és az egyéni hangú vallásos költészet első nagy alakja, a kortársak szemében igazi botrányhősként számontartott Balassi Bálint 1594. május 30-án este halt meg az Esztergom ostroma során szerzett sérülései miatt. A katonai táborban lévő német jegyző másnap így kezdte a halottak felsorolását: „Perierunt: Valentinus Balassi, Hungarus sed impus.” Meghaltak: Balassi Bálint, magyar, de istentelen.
De ki is volt az a magyar végvári vitéz, aki fiatalon mind a bécsi, mind a krakkói udvarban feltünést keltett műveltségével, tánctudásával, irodalmi alkotásaival és a hölgyek között elismert férfiúi szépségével?
Balassi Bálint a Felvidék talán leggazdagabb főúri famíliájában látta meg a napvilágot 1554 októberében, Zólyom várában. Édesapja, Balassa János kiváló kapcsolatokat ápolt a magyarországi főúri családokkal, és a bécsi Habsburg udvarral. Ennek is köszönhetően a fiatal Balassinak a legjobb neveltetésben volt része, 8 nyelven – köztük törökül is – beszélt, egy ideig Nürnberg városában is tanulhatott. Fordulatot jelentett életében, hogy édesapját igaztalanul megvádolták Habsburg Miksa (magyar király 1563–1576) császárnál, ezért a család Lengyelországba menekült. Apja idővel tisztázta magát, így Balassi Bálint részt vehetett Rudolf trónörökös (a későbbi Rudolf magyar király 1576–1608) 1572-es pozsonyi koronázásán. 1575-ben a császár parancsára Báthori István erdélyi fejedelem (1571–1586), későbbi lengyel király ellen kellett fegyvert fognia. Ott találjuk az 1575. július 8-án lezajlott kerelőszentpáli csatában, ahol megsebesült és az ellenség fogságába esett. Báthorit annyira elbűvölte Balassi műveltsége, lírája, hogy magával vitte Lengyelországba, és talán ekkor éli legszebb éveit a királyi udvarban. A lengyel udvarban tehetsége, fiatalos jókedve, csinos külseje teljes mértékben érvényesülhetett. Az udvari kultúra humanista világa mély nyomot hagyott költői munkásságán.
A családi ügyek – édesapja halála – hazaszólították 1577-ben. Innentől veszi kezdetét vesszőfutása. Nagybátyja, Balassa András gyakorlatilag teljesen kiforgatta apai jussából. Véget nem érő pereskedés kezdődött a rokonok között, Balassi Bálint pedig ezeknek is köszönhetően elszegényedett. A vagyonvesztés, a plátói szerelem, a kicsapongásairól híres végvári vitézi élet, a számtalan futó kapcsolat, majd az erősen kifogásolható nősülés az elsőfokú unokatestvérével Dobó Krisztinával – aki az egri hős, Dobó István leánya volt –, „űzött vaddá” tették Balassit. Így érkezett el az 1591-ben kitört tizenötéves háborúba, amelyet a maga helyzetének megerősítésére, rangjának visszaszerzésére kívánt felhasználni. Részt vett Fehérvár ostromában és a győztes pákozdi csatában is. Majd 1593 novemberében Balassi Bálint saját csapatával a töröktől visszafoglalta családja divényi és kékkői birtokait.
Mátyás főherceg vezetésével, 1594 késő tavaszán megkezdődött a török kezén lévő Esztergom ostroma. A keresztények 35 ezer fős táborában saját csapatával ott volt Balassi Bálint is. 1594. május 19-én egy türelmetlen és becsvágyó német katona, Kurtz kapitány vezetésével egy 800 fős sereg rohamot indított a vízivárosi bástyákon keletkezett rés ellen. Ebbe az önkéntes, vakmerő csapatba jelentkezett Balassi is. A török tüzérség lőni kezdte a közeledő keresztény sereget. Ekkor ágyúgolyó találta el combtájékon Balassi mindkét lábát, amely leterítette a végvári vitézt. A golyó nem ért csontot, sem ízületet, bajtársai kimenekítették a sebesült katonát a tűzvonalból. Még 11 napig életben volt, több orvos is látta, de a seb elfertőződését nem tudták meggátolni. A magyar szerelmi és vallási költészet, a hazai drámairodalom megteremtője, az első katonadalok szerzője 1594. május 30-án tért meg teremtőjéhez.
Mit hordtak a magyar végvári vitézek cipőt vagy csizmát? Miből származik a se pénz, se posztó szólásunk? És mikor terjedt el a pálinka fogyasztása Magyarországon?
A válaszokat fedezze fel Tóth István György Hogyan élt a 17. század embere? című tanulmányában!
