rubicon

Az osztrák–magyar haditengerészet

20 perc olvasás

Az alap­ve­tően szá­raz­föl­di ha­ta­lom­nak szá­mí­tó Habs­burg Bi­ro­da­lom vi­szony­lag ké­sőn lé­pett a ten­ge­ri ha­tal­mak so­rá­ba. Több el­ve­télt 18. szá­za­di kí­sér­let után, 1786-ban ál­lí­tot­ták fel az ál­lan­dó ha­di­ten­ge­ré­sze­tet Trieszt­ben. A ha­di­ten­ge­ré­szet el­ne­ve­zé­se 1889-ig Csá­szá­ri–Ki­rá­lyi Ha­di­ten­ge­ré­szet, ezután Csá­szá­ri és Ki­rá­lyi Ha­di­ten­ge­ré­szet volt. A ha­di­ten­ge­ré­szet tör­té­ne­te so­rán mind­vé­gig a pi­ros-fe­hér-pi­ros lo­bo­gót hasz­nál­ta. 

A Mo­nar­chia ha­di­flot­tá­ja

Auszt­ria 1798-ban a cam­po­for­mi­ói bé­ké­ben meg­kap­ta Ve­len­cét an­nak dal­má­ciai bir­to­kai­val együtt. A flot­ta köz­pont­ja innentől kezd­ve egé­szen 1848-ig Ve­len­cé­ben volt, s a ve­zény­le­ti nyelv is az olasz lett. Az oszt­rák, majd oszt­rák–ma­gyar ha­di­ten­ge­ré­szet­nek fennál­lá­sa so­rán mind­vé­gig az itá­liai ál­la­mok flot­tái, majd az egye­sü­lés után az olasz ha­di­ten­ge­ré­szet szá­mí­tottak a leg­főbb ri­vá­li­sá­nak, 1848 előtt azon­ban a je­len­tő­sebb itá­liai ál­la­mok (Pie­mont, Ná­poly) flot­tái kü­lön-kü­lön is nyo­masz­tó fö­lény­ben vol­tak ve­le szem­ben.

Lövedékek beszállítása a pólai kikötőben

Az 1848-as ve­len­cei for­ra­da­lom alap­jai­ban ren­get­te meg a ha­di­ten­ge­ré­sze­tet, a tisz­ti­kar két­har­ma­da a for­ra­da­lom mel­lé állt, a ha­jók je­len­tős ré­szé­vel együtt. Bécs­ben ek­kor vég­re rá­jöt­tek, hogy gyö­ke­re­sen sza­kí­ta­ni kell az el­múlt év­ti­ze­dek ha­di­ten­ge­ré­sze­ti po­li­ti­ká­já­val, és a flot­ta ra­di­ká­lis re­form­ja elodáz­ha­tat­lan. A ve­len­cei for­ra­da­lom le­ve­ré­sét kö­ve­tően a Dá­niá­ból ér­ke­zett új fő­pa­rancs­nok, Hans Birch von Dah­le­rup al­ten­ger­nagy lá­tott ne­ki a ha­di­ten­ge­ré­szet új­já­szer­ve­zé­sé­nek. 1850-ben be­ve­zet­ték a né­met ve­zény­le­ti nyel­vet, és a fő­pa­rancs­nok­sá­got Pó­lá­ba he­lyez­ték át. A leg­je­len­tő­sebb lé­pést az 1850-ben Fe­renc Jó­zsef ál­tal szen­te­sí­tett flot­ta­tör­vény je­len­tet­te, mely ko­ráb­ban so­ha nem lá­tott mér­té­kű flot­ta­épí­tő prog­ra­mot írt elő. A tör­vény cél­ja az volt, hogy a Cs. Kir. Ha­di­ten­ge­­részet ere­je elér­je az itá­liai ál­la­mok egye­sí­tett flot­tái­nak ere­jét.

1851-ben Fe­renc Jó­zsef öccse, Fer­di­nánd

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.