rubicon

Az örmény népirtás és Franciaország

16 perc olvasás

A francia nemzetgyűlés 2011. december 22-én megszavazta az örmény népirtás tagadásának büntetéséről szóló jogszabályt. Ez az esemény irányította rá a közelmúltba a figyelmet arra, hogy Franciaországban ez a kérdés közel száz évvel az Oszmán Birodalomban lezajlott események után is fontos politikai kérdés maradt.

Az örmény népirtás tagadásának büntetéséről szóló francia törvény ügye

A francia nemzetgyűlés által elfogadott törvény szöveget a szenátus is jóváhagyta 2012. január 23-án. Ahhoz, hogy a jogszabály törvényerőre emelkedjen, Nicolas Sarkozy elnöknek hivatalosan ki kellett volna hirdetnie. Erre az akkor érvényben lévő szabályok szerint két hét állt a rendelkezésére. Ez a törvény azonban nagy vitákat kavart, és átmenetileg negatív hatást gyakorolt Párizs és Ankara viszonyára is. 2012. január 31-én (nem teljesen váratlanul) hetvenhét szenátor és hatvanöt képviselő a francia alkotmánytanácshoz fordult, a jogszabálynak az alaptörvénnyel való kompatibilitását megkérdőjelezve. Ez a lépés megakadályozta a törvény életbelépését. A francia alkotmánytanács szabad véleménynyilvánításra hivatkozva az alaptörvénnyel összeegyezhetetlennek ítélte a jogszabályt. 2012. február 28-án ezt nyilvánosságra is hozta. Nicolas Sarkozy elnök ennek ellenére 2012. március 7-én, amikor a Franciaországi Örmény Koordinációs Tanács Szervezete (CCAFF) képviselőit fogadta a korabeli elnök az Elysée palotában, ígéretet tett, hogy nem adja fel a törvény ügyét. Alig egy héttel később, 2012. március 12-én, az akkor még csak jelölt François Hollande támogatásáról biztosította a jogszabállyal kapcsolatban a franciaországi örmény közösséget, sőt egy 2015-ben Párizsban megnyitni tervezett, népirtásnak emléket állító múzeum állami támogatását is kilátásba helyezte.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.