rubicon

Az örmény népirtás

5 perc olvasás

1878. március | A San Stefanó-i békeszerződés XVI. cikkelyében az örményeket érintő reformokra, továbbá a kelet-anatóliai vilajetekben (a nyugatörmény területeken) élő örményeknek a helyi kurdoktól és cserkeszektől való védelmére kötelezik az Oszmán Birodalmat.

1878. július | A berlini kongresszus megerősíti az örmények védelmének és a reformok bevezetésének igényét a nagyhatalmak felügyelete mellett. 

1890 | II. Abdülhamid szultán felállítja a keleti vilajetekben működő, főként helyi törökökből és kurdokból álló irreguláris lovasságot, a hamidijét.

1890-es évek első fele | A helyi, főleg kurd adószedők túladóztatják az örmény településeket, időnként évi négyszeri adóztatás is elő­fordul a kötelező egyszeri helyett.

1894 tavasza | Több örmény település is megtagadja a másodszori adófizetést.

1894. augusztus | A feszültségek hatására Szaszunban örmény felkelés tör ki, ennek leverésére a szultán a hamidijét és reguláris katonai alakulatokat is bevet. A nyugati nagyhatalmak nyomására oszmán állami vizsgálóbizottság alakul, amely örmény szemtanúkat nem hallgat meg.

1895. szeptember | A függetlenségpárti örmény Szociáldemokrata Huncsak Párt demonstrációja Konstantinápolyban, célja petíció átadása az oszmán nagyvezírnek, melyben felhívják a figyelmet az októberben bevezetendő reformokra. A tüntetőket megrohamozzák. Ezt követően megkezdődik az örmény lakosság mészárlása az Erzerumi, Váni, Bitliszi, Diarbekiri, Harputi és Szivaszi vilajetekben.

1896. szeptember | Az autonómiapárti Örmény Forradalmi Szövetséghez közel álló fegyveresek elfoglalják a külföldi tulajdonú konstantinápolyi Oszmán Bankot.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.