Az ókortörténet alapkérdései

- Most, amikor a történelem újraértékelése, a tankönyvek átírása van napirenden, felvetődik a kérdés, hogyan értékeljük az ókort, beszélhetünk-e egyáltalán rabszolgatartó társadalmakról?

- Nagyon sokan vitatják, hogy helyes-e rabszolgatartó társadalomról beszélni. Én Djakonov véleményét fogadnám el, aki a rabszolgatartó társadalom kora elnevezést használja, ugyanis a rabszolgaság mint a termelésben részt vevő tipikus társadalmi erő a korban végig jelen van kisebb vagy nagyobb mértékben. És ahol nincs jelen hosszabb-rövidebb ideig, ott a dolgozó tömegek egy részének munkáját úgy sajátítják ki, mintha az a dolgozó réteg rabszolga lenne. Tehát ahol nincs rabszolga, ott kimutatható a rabszolga típusú, függő dolgozó rétegek állandó jelenléte. Gondoljunk csak a spártai heilotákra, nem kell mindjárt keleti példákat mondani.

- Mi különbözteti meg az ókori keleti és a klasszikus rabszolgatartást?

- A klasszikus rabszolgatartás tipikus formája Athénban és Rómában alakult ki, ahol nem átmeneti rétegek, hanem a személyes szabadság semmilyen elmével sem rendelkező valódi rabszolgák vesznek részt a termelésben. Itt a rabszolga típusú, függő rétegek általában elérik a szabadok jogállását. De nem szabad elfelejteni, hogy a rabszolga nem kizárólagos munkaerő. Azt mondják, a szabadok lenézték a munkát, és csak a rabszolgák dolgoztak. Tudomásul kell venni, hogy az ókorban a szabad ember kisárutermelő tevékenysége mindig rendkívül fontos volt, és a klasszikus ókor nagyobb időszakaiban jelentősége egyenesen felülmúlta a rabszolgamunkáét.

- És keleten?

- Ahol a termelésben meghatározó módon vesznek részt félszabad, függő társadalmi rétegek, ott nem alakul ki az ún. klasszikus rabszolgatartás. Ott nincs szükség arra, hogy a termelésbe nagyszámú rabszolgát vonjanak be. Mert rabszolgák ott kerülnek tömegesen a termelésbe, ahol a társadalom függő rétegei egy polgárjogi harc eredményeképpen olyan helyzetet vívnak ki maguknak, amely a továbbiakban lehetetlenné teszi munkaerejük korlátlan kiaknázását. Az ókori keleten a rabszolga típusú, függő rétegekhez tartoztak a tulajdonképpeni rabszolgák - részben hadifoglyokból, részben adósokból -, a családfők patriarchális függőségben lévő családtagok, illetve ún. kliensek vagy a királyi népek, akik sok esetben a leigázott idegen etnikum tagjaiból kerültek ki.

- Spárta miért nem lett klasszikus rabszolgatartó állam?

- Itt a függő helyzetben lévő, rabszolga típusú dolgozók, vagyis a heiloták, akik a szabadok és a rabszolgák között átmeneti kategóriát képviseltek a társadalomban, nem tudták polgárjogi harcuk során érvényesíteni követeléseiket. A klasszikus rabszolgatartás ugyanis csak azokban a társadalmakban alakult ki, ahol a nem rabszolga