Az elfeledett háború

Eu­ró­pa kol­lek­tív em­lé­ke­ze­té­ben az el­ső vi­lág­há­bo­rú kap­csán a nyu­ga­ti front van köz­pon­ti he­lyen. Ver­dun, Ypern, va­la­mint a Mar­ne és a Som­me men­ti csa­ták azok a fo­gal­mak, ame­lyek a tör­té­ne­lem iránt ér­dek­lő­dő em­be­rek­nek egész Eu­ró­pá­ban je­len­tés­sel bír­nak. Ez­zel szem­ben a ke­le­ti és a Bal­kán-front­ra so­kan csak a tan­nen­ber­gi csa­ta kap­csán asszo­ciál­nak, s alig tud­nak va­la­mit Przemys´l ost­ro­má­ról és ar­ról, hogy a ga­lí­ciai fron­ton a köz­pon­ti ha­tal­mak 1,3 mil­lió ka­to­ná­ja har­colt az orosz bi­ro­da­lom 1,8 mil­lió ka­to­ná­ja el­len. A há­bo­rú vé­gül ke­le­ten dőlt el, bár Nyu­gat-­Eu­ró­pá­ban fe­je­ző­dött be. Ám Kelet-Eu­ró­pá­ban a hi­va­ta­los fegy­ver­le­té­tel után is foly­ta­tód­tak a har­ci cse­lek­mé­nyek. Itt a há­bo­rús em­lé­ke­zés­re rá­te­le­pül­tek a for­ra­dal­mak és pol­gár­há­bo­rúk, a si­ke­res vagy si­ker­te­len ál­lam­ala­kí­tá­sok ese­mé­nyei. Kö­zép- és Ke­let-Eu­ró­pá­ban – mint má­sutt is – a két vi­lág­há­bo­rú kö­zött a há­bo­rús em­lé­ke­ze­tet az ha­tá­roz­ta meg, hogy az em­lé­ke­ző cso­port a győz­te­sek vagy a vesz­te­sek ol­da­lán állt-e, s a há­bo­rú ered­mé­nye legalább rész­ben be­vál­tot­ta-e a hoz­zá fű­zött re­mé­nye­ket.