A függetlenné vált Amerikai Egyesült Államok törvényhozó szerve, a Kongresszus először Philadelphiában ülésezett, majd a háború miatt Princetonba kellett menekülnie. Itt tettek javaslatot először 1783-ban arra, hogy szövetségi fővárost jelöljenek ki a Delaware vagy Potomac folyók mentén. Hosszas vitára került sor az északi és déli államok között, amely csak 1790-ben oldódott meg. George Washington New Yorkban ülésező kormányzatának pénzügyminisztere, Alexander Hamilton a nemzeti egység megerősítése érdekében azt javasolta, hogy a szövetségi kormányzat vállalja magára az egyes államok még kifizetetlen háborús adósságainak megfizetését. A déli államok, amelyek már megfizették adósságaikat, ebbe csak azután egyeztek bele, miután megígérték nekik, hogy az új nemzeti fővárost Virginia és Maryland határán, a Potomac mentén fogják felépíteni. Ekkor hoztak törvényt arról, hogy a kormányzatnak 1790-től tíz éven át Philadelphia lesz a színhelye, majd átköltözik az új, szövetségi fővárosba.
A Kongresszus az elnököt hatalmazta fel a pontos hely kijelölésére, ő pedig 1791-ben kinevezett három megbízottat erre a feladatra. Ők nevezték el a szövetségi kerületet Columbia Territóriumnak, az itt megépítendő fővárost pedig Washingtonnak. George Washington azonban szerénységből inkább „szövetségi főváros” néven emlegette.
A város tervrajzát a francia Pierre Charles L’Enfant építész készítette el, aki harcolt a függetlenségi háborúban. Washington azt szerette volna, hogy az új város nagy kereskedelmi központ legyen, amely összemérhető bármelyik európai fővárossal. L’Enfant átlós irányba szétágazó sugárutak rendszerét tervezte meg, észak-dél és kelet-nyugat irányú utcákkal, kör alakú terekkel, a központban az elnöki rezidenciával és a Kongresszus épületével. E két épületet a Pennsylvania sugárút köti össze. Csatornát is tervezett a városon keresztül, és sokkal nagyobb elnöki rezidenciát, mint amilyen végül elkészült. Sok vitája volt a három megbízottal, ezért Washington végül elbocsátotta. De a várost ennek ellenére is nagyjából az ő tervei alapján építették fel.
A Fehér Ház alapkövét 1792. október 13-án helyeztette el James Hoban építész Washingtonban, amely az első középület volt a városban. George Washington vezetésével szabadkőműves szertartás keretében került sor minderre, akárcsak egy évvel később, szeptember 18-án, a Kongresszus épületének alapkőletételekor. Egyesek az állították, hogy az amerikai főváros térképe szabadkőműves jelképek szerint készült. Ezek alapján a Capitolium (a Kongresszus épülete) egy körző központja, amelynek két szára a Jefferson emlékművéhez vezető Maryland sugárút és a Fehér Házhoz vezető Pennsylvania sugárút. A Fehér Ház, a Jefferson emlékmű és a Capitolium épülete háromszöget alkot. Csakhogy amikor Pierre Charles L’Enfant 1791-ben felvázolta a város tervét, a Potomac sokkal nagyobb területet foglalt még el, s elöntötte mind a Lincoln-, mind a Jefferson-emlékmű mai helyét. Az amerikai szövetségi főváros csak a következő száz év folyamán nyerte el mai formáját és emlékműveit. Tervezői és építőinek nemzedékei pedig valószínűleg inkább az áttekinthető, egyenes irányok megőrzésére és geometriai elvek alkalmazására törekedtek, mintsem arra, hogy a légifotókat vizsgáló utókor szabadkőműves jelképeket fedezzen fel az utcák rendszerében.
A Kongresszus 1800. november 17-én nyitotta meg első ülését az új fővárosban, és John Adams elnök is ekkor költözött ide.
Volt-e hasonlóság George Washington és Bonaparte Napóleon pályafutása között? Hogyan viszonyultak a hölgyekhez? És igaz, hogy kettejük közötti legnagyobb különbség a jellemükben mutatkozik meg?
Fedezze fel a válaszokat a Szerző Napóleon és Washington című tanulmányában!