Napóleon és Washington

Ami­kor Geor­ge Wa­shing­ton 1799. de­cem­ber 14-ei ha­lá­lá­nak hí­re el­ju­tott Fran­ciaor­szág­ba, Bo­na­par­te, az el­ső kon­zul el­ren­del­te, hogy tíz na­pon át gyász­fá­tyo­lok leng­je­nek a nem­ze­ti lo­bo­gók mel­lett. 1800. feb­ruár 9-én az In­va­li­du­sok Szék­há­zá­ban így be­szélt az Egye­sült Ál­la­mok el­ső el­nö­ké­ről: „E nagy em­ber a zsar­nok­ság el­len har­colt. Meg­szi­lár­dí­tot­ta ha­zá­ja sza­bad­sá­gát. A fran­cia nép ugyanúgy megőr­zi em­lé­két, mint min­den sza­bad em­ber a két vi­lág­ban, s kü­lö­nö­sen a fran­cia ka­to­nák, akik hoz­zá és az ame­ri­kai ka­to­nák­hoz ha­son­lóan az egyen­lő­sé­gért és a sza­bad­sá­gért küz­de­nek.” Min­den jel sze­rint azt kí­ván­ta hang­sú­lyoz­ni, hogy ma­ga is a le­gen­dás, be­csü­le­tes, mér­sé­kelt, re­pub­li­ká­nus Wa­shing­ton út­ját jár­ja. És egy­ben ön­ma­gát is ün­ne­pel­tet­te egy ki­csit – a pro­pa­gan­da mes­te­re egyet­len er­re kí­nál­ko­zó al­kal­mat sem tu­dott ki­hagy­ni…