A magyarok történelmileg mindig is Közép- és Nyugat-Európa, s nem az ortodox és keleti világ kulturális és politikai modelljeihez vonzódtak. A 19. század közepétől a nyugati modernitáshoz tartozás alkalmanként bátorítást kapott az ideológiai univerzalizmussal átitatott Egyesült Államoktól is. Ennek ellenére az első világháború óta Európát ismételten megosztó politikai választóvonalak kialakulásakor Magyarország általában a liberális demokratikus táborral ellentétes oldalon találta magát. Ebben a jelenségben, bizonyos mértékben, az amerikai hatalom és érdekek prioritásai és korlátai is szerepet játszottak.
Az első világháború lezárásakor a Wilson elnök által támogatott nemzeti önrendelkezés elve összeütközésbe került a számos etnikai csoportot magába foglaló Szent István-i birodalom felfogásával. Bár Washington a szövetségeseinél több megértést mutatott a magyar érdekek iránt, képtelen volt megakadályozni ezen elv szégyentelen megcsúfolását, amikor az 1920-as trianoni szerződésben Magyarországra jelentős etnikai és területi csonkítást oktrojáltak. Így, miközben Magyarország Amerikával egy oldalon állt a bolsevik forradalom által
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.