rubicon

Az adanai mészárlás

4 perc olvasás

Az ör­mé­nyek el­len el­kö­ve­tett szer­ve­zett nép­ir­tás előtt né­hány év­vel, 1909-ben Ada­na vi­la­jet­ben ke­rült sor ör­ményel­le­nes pog­rom­ra. Az áp­ri­lis 13-án kez­dő­dött ese­mé­nyek há­rom na­pig tar­tot­tak, s a brit kon­zulhe­lyet­tes ha­tá­ro­zott fel­lé­pé­sé­vel ér­tek vé­get. A vé­reng­zés­ben azon­ban így is kö­zel 20 000 ör­mény és 1500 asszír ke­resz­tény halt meg. A tér­ség­ben érde­kelt nagy­ha­tal­mak a fegy­ve­res be nem avat­ko­zás hívei voltak. Az Oszt­rák–Ma­gyar Mo­nar­chia ugyan a tér­ség­be küld­te Zen­ta és VI. Ká­roly császár ne­vű cir­ká­lóit, ám a bal­ká­ni sta­bi­li­tás megőr­zé­se ér­de­ké­ben, fő­leg Bosz­nia-Her­ce­go­vi­na an­ne­xió­ja miatt szük­­sége volt az Osz­mán Bi­ro­da­lom­mal foly­ta­tott jó viszony­ra is, így beavat­ko­zás nem tör­tént. 

Ada­na az Osz­mán Bi­ro­da­lom je­len­tős ke­res­ke­dő­vá­ro­sa volt a 19. szá­zad vé­gén. A Ber­lin–Bag­dad vas­út­vo­nal men­tén fe­küdt, kö­zel a föld­kö­zi-ten­ge­ri Mer­si­na ki­kö­tő­vá­ro­sá­hoz, amely eu­ró­pai nagy­ha­tal­mak dip­lo­má­ciai kép­vi­se­le­tei­nek is

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.