A később győztessé váló szövetségesek már az 1942. január 13-án Londonban kibocsátott Szövetségi nyilatkozatban kinyilvánították, hogy nem fognak napirendre térni a háborús bűnök felett. Az 1943. október 19–30. között Moszkvában megtartott külügyminiszteri értekezleten azt is kijelentették, hogy „a fasiszta vezetőket és más, háborús bűnösként ismert vagy gyanúsított személyeket le kell tartóztatni és az igazságszolgáltatásnak átadni”.
Molotov szovjet külügyi népbiztos Kerr moszkvai brit nagykövethez 1943. június 7-én írt levelében kifejtette, hogy „azért a fegyveres segítségért, amelyet Magyarország Németországnak nyújtott, valamint azokért a gyilkosságokért és erőszakos cselekményekért, fosztogatásokért és gyalázatosságokért, amelyeket a megszállt területen követtek el, a felelősséget nemcsak a magyar kormánynak kell viselnie, hanem nagyobb vagy kisebb mértékben a magyar népnek is”. Ennek az álláspontnak a módosulása 1944 őszén alapvetően a Vörös Hadsereg harci eredményeitől függött.
A hazai illegális kommunisták 1944. szeptember 1-jei kiáltványukban követelték a magyar Gestapo azonnali megszüntetését, tagjainak és vezetőinek letartóztatását és bíróság elé állítását. A Kállai Gyula és
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.