Autonómia az RMDSZ programjában

A román forradalom első napján, 1989. december 22-én alakult meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A magyarság valóságos érdekképviseleti szervezeteként kívánt küzdeni – együtt az ország demokratikus erőivel – a parlamentáris jogállam megteremtéséért. Az 1990. áprilisi programjában világosan megfogalmazza: „a civil társadalom létrejöttének feltétele a politikai, gazdasági, kulturális alanyok autonómiájának, valamint a helyi önkormányzatnak a megteremtése”. Ez utóbbi teszi lehetővé az olyan kollektív nemzetiségi jogok gyakorlását, mint amilyen a nyelvhasználat.

Az RMDSZ nem pártnak, hanem nemzeti alapon álló közképviseleti és érdekképviseleti szervezetnek tekinti önmagát. Elsődleges feladatának tartja a nemzetiségi viszonyok törvényes rendezését, az egyéni és a kollektív jogok biztosításával, az európai normák szerint. Ezt – miként az egykori Magyar Népi Szövetség vezetője, Kurkó Gyárfás is – „a román demokrácia próbakövének” tekinti. Elfogadja, hogy a romániai magyarság – bár történelmileg és etnikailag a magyar kultúrnemzet szerves része – államilag Romániához tartozik. Elutasítja, hogy szeparatizmusnak bélyegezzék a kollektív szabadságjogok követelését. Azok „a nemzetiségek létéből, az egyetemes emberi jogokból, a demokrácia lényegéből fakadnak” – így nem tekinthetők adománynak -, és szavatolásukért a román állam kötelezettséget és felelősséget