rubicon

Áruló volt-e Görgei?

Egy mítosz születése
35 perc olvasás

A Görgei-kérdés csak­nem egy­idős a sza­bad­ság­harc­cal, s in­kább te­kint­he­tő pro­lon­gált po­li­ti­kai vi­tá­nak, mint tény­le­ges tör­té­ne­ti kér­dés­nek. Lé­nye­ge egyet­len mon­dat­ban fog­lal­ha­tó össze: Áru­ló volt-e Görgei Ar­túr? Az er­köl­csi mi­nő­sí­tést is ma­gá­ban fog­la­ló kér­dés tör­té­ne­ti szem­pont­ból így for­dít­ha­tó le: elő­se­gí­tő­je vagy (tu­da­tos) hát­ra­moz­dí­tó­ja volt-e Görgei Ar­túr a ma­gyar pol­gá­ri átala­ku­lás vív­má­nyai­nak megőr­zé­séért foly­ta­tott 1848–49. évi sza­bad­ság­harc­nak? Az aláb­biak­ban az áru­lá­si vád szü­le­té­sét s az azt „alá­tá­masz­tó” ér­ve­ket vizs­gál­juk a sza­bad­ság­harc utol­só sza­ka­szá­ban, a nyá­ri had­já­rat ide­jén. Tesszük ezt azért, mert a Görgei áru­lá­sát hir­de­tő né­ze­tek kép­vi­se­lői is fő­leg en­nek az idő­szak­nak a tör­té­ne­té­ből me­rí­tik ér­vei­ket,s míg a ko­ráb­bi sza­ka­szok te­kin­te­té­ben leg­fel­jebb po­li­ti­kai kü­lö­nu­tas­ság­gal vagy (nem fel­tét­le­nül kész­akar­va) el­kö­ve­tett ka­to­nai hi­bák­kal vá­dol­ják a tá­bor­no­kot, a sza­bad­ság­harc utolsó két és fél hó­nap­já­nak ese­mé­nyeit már tu­da­to­san oko­zott kár­té­te­lek so­ro­za­ta­ként ál­lít­ják be.

A

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.