Amerikában egyszerre született meg a képviseleti demokrácia és a rabszolgaság. A 19. század harmincas éveitől vált nyilvánvalóvá e két hagyomány összeférhetetlensége. Mivel a szabad munkán alapuló északi államok átvették a vezetést a gazdaság terén, Lincoln választási győzelmével pedig átvették volna a politika terén is, a déli államok úgy döntöttek, hogy a rabszolgaság védelmében kiválnak az unióból. A nacionalizmus századában azonban ezt a nemzeti egység elleni merényletnek tekintették az északi államokban, amelyek lakói készen álltak arra, hogy háborúval állítsák helyre hazájuk egységét. Miután elhallgattak a fegyverek, s a déli államok megpróbálták kiheverni a polgárháború pusztításait, a legendás vadnyugaton sorra alakultak az új államok, északkeleten pedig kiépült a világ legfejlettebb nagyipara. Ez tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok győztes nagyhatalomként lépjen a nemzetközi élet porondjára, s gazdaságilag és politikailag is befolyása alá vonja Latin-Amerikát.
Az Amerikai Egyesült Államok példátlan demográfiai, területi és gazdasági fejlődésének gyümölcseiből két népes csoport nem részesült. Az őslakos népeket fokozatosan kiszorították földjeikről. A korábbi évszázadokban talán egymillió indián élhetett Mexikótól északra, az USA és Kanada
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.