Adók és adófizetők

Ma­gyaror­szág tör­té­ne­té­ben – ha az adó­fi­ze­tést vizs­gál­juk – hosszú év­szá­za­do­kon ke­resz­tül meg­fi­gyel­he­tő egy ket­tős­ség: Egy­részt a tár­sa­da­lom egy ki­sebb­sé­ge, a ne­me­si rend adó­men­tes­sé­get él­ve­zett, ame­lyet az 1222-ben kiadott Arany­bul­lá­hoz köt a köz­tu­dat. II. And­rás a rend­kí­vü­li ha­di­adó, a collecta meg­fi­ze­té­se alól men­te­sí­tet­te a ki­rá­lyi servienseket, azon­ban e jog­for­rás­ra hi­vat­koz­va a ké­sőb­bi szá­za­dok­ban már tény­le­ge­sen men­te­sek vol­tak a ne­me­sek min­den­ne­mű adó tel­je­sí­té­se alól. Más­részt a tár­sa­da­lom je­len­tős több­sé­gét al­ko­tó job­bá­gyo­kat adók so­ra ter­hel­te: ti­zed, ki­len­ced, ka­pu­adó, füst­pénz, ro­bot, hosszú fu­var, forspont, porcio, va­la­mint a föl­des­úr­nak já­ró aján­dé­kok meg­szám­lál­ha­tat­lan so­ka­sá­ga. Mindezek mel­lett ki ne hal­lott vol­na a korcsmáltatás, a mé­szár­szék- és a ma­lom­tar­tás, va­la­mint a pá­lin­ka­fő­zés jo­gá­ról? A job­bá­gyi já­ra­dé­kok év­szá­za­dok alatt ala­kul­tak ki, s oly­kor el­vi­sel­he­tet­len ter­het je­len­tet­tek. Er­ről tu­dó­sí­ta­nak a job­bágy­lá­za­dá­sok, s er­re hív­ják fel a fi­gyel­met a re­form­kor nagy po­li­ti­ku­sai. Ho­gyan ala­kul­tak ki ezek a job­bá­gyok ál­tal fi­ze­ten­dő adók?