„Devictus vincit” – „legyőzetve győz” – olvasható Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek sírján. És ez a mondat jól példázza annak a főpapnak a sorsát, akinek a vérzivataros 20. század folyamán többször kellett kiállnia hitéért, egyházáért, híveiért, saját személyes sorsát rendelve alá az általa képviselt elvekért.
Az 1945 után lassan kiépülő kommunista diktatúra ellen Mindszenty rendre felemelte szavát. Tiltakozott a németek kitelepítése, az egyházi iskolák államosítása, a hitélet ellehetetlenítése, az egyházak helyzetének szétzilálása ellen. Az egyházakkal leszámolni akaró pártállam egyik legfőbb ellenségének tartotta a főpapot.
Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogyan kísérte figyelemmel a kommunista vezetésű politikai rendőrség Mindszenty József tevékenységét érseki kinevezésétől letartóztatásáig.
A második világháborút követően kialakuló új politikai, társadalmi, gazdasági viszonyok között az egyházak helyzete alapvetően megváltozott. 1945-től 1948-ig lezajlott az állam és az egyházak szétválasztása. A koalíciós kormányzás időszakában a deklarált cél főként a vallásszabadság, a felekezeti egyenjogúság biztosítása, az
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
