A szudétanémetek

A szu­dé­ta­né­me­tek ősei a ke­le­ti né­met te­le­pí­té­si moz­gal­mak so­rán, több hul­lám­ban, a 10–13. szá­zad­ban ér­kez­tek az Al­pok–Du­na tér­sé­gé­be, s Csehor­szá­gon be­lül is né­met nyelv­te­rü­le­tek ala­kul­tak ki. A több­sé­get al­ko­tó né­met és cseh la­kos­ság kö­zött az együtt­élés sok­ré­tű for­mái jöt­tek lét­re, s kul­tu­rá­lis ar­cu­la­tu­kat so­káig a két­nyel­vű­ség ha­tá­roz­ta meg. 1848–49-től azon­ban kiéle­ződ­tek nem­ze­ti el­len­té­teik, ami sú­lyos nem­zet­kö­zi konf­lik­tu­sok for­rá­sa lett.

A szu­dé­ta­né­me­tek egyik ré­sze az ön­ren­del­ke­zé­si jog meg­szer­zé­sé­hez 1937-től a Né­met Bi­ro­da­lom tá­mo­ga­tá­sát sür­get­te. Hit­ler a Szu­dé­ta­né­met Párt ve­ze­tőit a cseh kor­mánnyal szem­be­ni tel­je­sít­he­tet­len kö­ve­te­lé­sek­re buz­dí­tot­ta. Lon­do­ni kap­cso­la­tai­kat pe­dig az an­gol be­nemavat­ko­zá­si po­li­ti­ka erő­sí­té­sé­re moz­gó­sí­tot­ták. A jo­gai­kért foly­ta­tott harc azon­ban a nem­ze­ti­szo­cia­lis­ta geo­po­li­ti­ka esz­kö­ze lett. 

Az 1938. évi mün­che­ni egyez­mény ér­tel­mé­ben a Szu­dé­ta-vi­dék a Né­met Bi­ro­da­lom­hoz ke­rült. 29 ezer négy­zet-ki­lo­mé­ter­nyi te­rü­le­tén 3,4 mil­lió la­kos élt, kö­zöt­tük mindössze 300 ezer volt cseh és szlo­vák. A Szu­dé­ta-vi­dék „bi­ro­dal­mi gau” lett, 1939 már­ciu­sá­ban Csehor­szág fenn­ma­ra­dó ré­szei­ből megala­kí­tot­ták a Cseh–Mor­va Pro­tek­to­rá­tust, Szlo­vá­kia pe­dig füg­get­len lett. Ez­zel tel­jes­sé vált a „nagy­né­met gaz­da­sá­gi tér­ség”.

1946-ban a Beneš ve­ze­té­sé­vel ki­dol­go­zott ter­vek alap­ján, a kol­lek­tív bün­te­tés je­gyé­ben 3 mil­lió né­me­tet to­lon­col­tak ki az or­szág­ból, meg­foszt­va őket min­den va­gyo­nuk­tól.