A szocialista állam

A marxista történelem- és társadalomszemlélet első átfogó kifejtését Marx és Engels 1845–1846 során közösen írt munkájában, a Német ideológiában találjuk meg. Ebben összefoglalták felfogásukat az emberi társadalom fejlődéséről, a társadalom alapvető összefüggéseiről, a termelőerők és termelési viszonyok dialektikus egymásra hatásáról.

A társadalom materialista felfogása új módon vetette fel az állam társadalmi szerepének vizsgálatát. Hegel államfelfogását bírálva Marx a következőt írja: lehetetlen megérteni az elvont eszme fejlődéséből az állami, jogi, politikai intézményeket és azok fejlődését. Mindezeket csak a társadalomban létező reális alap (a társadalmi viszonyok összessége) vizsgálatával együtt érthetjük meg. Minden társadalomban létezik egy valóságos alap, amelyen a társadalom politikai, jogi, állami intézményei felépülnek. Az állam a társadalomban ”önálló formát ölt, különválva a valóságos egyéni és közérdektől, s ugyanakkor illuzórikus közösségként [...] a munkamegosztás által már meghatározott osztályok reális alapján” uralkodik. Ebből következik, hogy ”minden uralomra törekvő osztálynak, még ha uralma – mint a proletariátus esetében – az egész társadalmi forma és általában az uralom megszüntetését tételezi fel, először a politikai hatalmat kell megszereznie, hogy saját érdekét ismét általánosként tüntethesse fel”.

Az 1848 elején