A trianoni békeszerződésben rögzített, illetve a békeszerződés értelmében meghúzott határok nagyon tagoltak. Akár a terepen, akár nagyobb felbontású térképen nézegetjük, a határ összetettsége, változatos kanyargása mindenütt szembeötlő. Különösen érdekes ez annak fényében, hogy ezek a határok – a horvát szakasz egy részét leszámítva – soha nem voltak államhatárok, sőt túlnyomó részük megyehatárként sem funkcionált. A hasonlóan mesterségesen meghúzott afrikai vagy amerikai határokra jellemző egyenes szakaszokat hiába keressük; fél kilométernél hosszabb egyenes szakaszok a trianoni határokon csak ott fordulnak elő, ahol ezt egy kiválasztott és követett tereptárgy (pl. a Hanság-főcsatorna) indokolja. Hogy jöhetett létre egy ennyire bonyolult, kifejezetten réginek ható, mégis vadonatúj határ az 1919-es kitalálásától az 1922–1924 közötti véglegesítésig?
A trianoni határok kialakulásának két, időben és következményeiben jól elkülöníthető szakasza van. Az első a szerződésben leírt és annak térképmellékletében megadott határvonal kialakítása. Ezt a vonalat inkább határvázlatnak tekinthetjük: a térképmelléklet méretaránya egy az egymillióhoz, vagyis az általában használt autósatlaszok felbontásának is csak kb. a fele, ami maximum arra elegendő, hogy az egyes falvak hovatartozásáról döntsön. A trianoni szerződésnek az új államhatárt leíró cikke hasonlóan eléggé vázlatos a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
