rubicon

A Szent Korona a föld alatt, 1849–1853

30 perc olvasás

Magyarország Szent Koronáját története során többször is elveszítették vagy elrejtették, de alighanem soha nem került olyan közel a megsemmisüléshez vagy a végleges eltűnéshez, mint 1849–1853 között. 

A szabadságharc végnapjaiban Szemere Bertalan miniszterelnök vállalta magára, hogy elrejti a koronázási jelvényeket, de a rejtekhely vízjárta területen feküdt, s ezáltal komoly károsodásokat okozott a palástban és a koronázási kardban. 

Így voltaképpen hálásak lehetünk a rejtekhelyet felfedő Wargha István rendőrügynöknek, illetve a felkutatást végző Titus Karger hadbíró századosnak, hiszen ha közreműködésük révén nem kerülnek elő a koronázási ékszerek, alighanem örökre le kellett volna mondanunk legfőbb nemzeti kincseinkről.

A koronázási ékszereket 1848-ban a budai várban őrizték, majd az év végén, amikor a császári-királyi fősereg a főváros közelébe ért, Bónis Sámuel képviselő – Kossuth megbízásából – Debrecenbe szállította azokat. Ezt követően a koronázási ékszerek 1849. június elejéig Debrecenben maradtak, akkor visszaszállították őket Pestre. A források alapján nem állapítható meg, hogy mikor kerültek a pénzügyminisztérium őrizetébe, mindenesetre Pesten már Duschek Ferenc

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.