rubicon

A Széna téri felkelők fegyveres ellenállása

27 perc olvasás

1956. október 23-án a késő esti órákban a Magyar Rádió épülete előtt kirobbant fegyveres felkelés reggelre átterjedt a budai oldalra. A legjelentősebb civil erő a Széna téren és környékén gyűlt össze, ám a csoport megalakulásának részleteiről igen kevés adatunk van. Minden valószínűség szerint a munkásokból, segédmunkásokból, ipari tanulókból spontán módon rekrutálódott, személyes összetételében állandóan változó, de létszámban egyre gyarapodó társaság október 25-én jutott fegyverhez, és harc nélkül elfoglalta az ottani földalatti-építkezés munkásszállóját, amelyet bázisává alakított ki. Hogy miért erre a helyre esett a választás, azt az egyik résztvevő így indokolta meg: „Hadászatilag fontos helyet foglalt el a Széna tér, mivel főútvonal volt, és így bármilyen irányból jövő támadás ellen védekezési lehetőséget nyújtott.” 

A Szé­na tér a bu­dai ol­dal ta­lán leg­fon­to­sabb köz­le­ke­dé­si cso­mó­pont­ja: ide tor­kol­lik a pes­ti Nagy­kör­út foly­ta­tá­sa, a Már­tí­rok út­ja (Mar­git kör­út), s in­nen in­dul nyu­gat fe­lé a Ma­li­novsz­kij (Szi­lá­gyi Er­zsé­bet) fa­sor, il­let­ve dél és dél­ke­let fe­lé az Al­ko­tás ut­ca, a Krisz­ti­na kör­út és az At­ti­la út. A Szé­na tér bir­to­ká­ban Bu­da­pest át­me­nő for­gal­má­nak je­len­tős ré­sze

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.