rubicon

A sportélet intézményesülése Magyarországon

12 perc olvasás

Az a fél évszázad, melyben Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia társállamaként története legintenzívebb fejlődését érte el, a modern sportok terén is meghatározó volt. Ekkor jött létre a legtöbb ma is működő nagy sportegyesület, ekkor jöttek létre az első sportszövetségek és ekkor érték el sportolóink az első nagy nemzetközi sikereiket. Olyan sportágak vertek gyökeret, virágoztak fel, melyek ma is a legnépszerűbbek vagy a legsikeresebbek, így például az atlétika, torna, korcsolyázás, birkózás, vívás, a csapatsportok közül a labdarúgás és a vízilabda. Ez az a korszak, amikor a sport intézményesült Magyarországon.

Torna vagy atlétika?

A 19. század magyarországi sportéletét két irányzat vetélkedése határozta meg. Az egyik a német mintára meggyökeresedett tornamozgalom, mely Clair Ignác Pesti Gimnasztikai Iskolájának 1833-as megnyitásától magánintézményként folyamatosan jelen volt. Ez alakult át Pesti Torna Egylet néven egyesületté 1863-ban a Nemzeti Torna Egylet (NTE) jogelődjeként. A tornamozgalom a tornát mint pedagógiai eszközt alkalmazta és a fegyelmezett, együttműködő csoportmunka elérése volt a célja. Hívei hosszú ideig ellenezték a versenyzést is, munkájuk eredményét dísztornák keretében (bemutatókon) tárták az érdeklődő közönség elé. Ezzel a célkitűzéssel a tornamozgalom nagymértékben szolgálta a katonai előképzést, a modern tömeghadsereg szükségleteit is.

A „magyar delfin”. Hajós (Guttmann) Alfréd, a magyar sport első olimpiai bajnoka. Athén, 1896

A másik irányzat az angol mintára megszerveződő atlétika volt, mely

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.