A provizórikus építészet

A pro­vi­zó­ri­kus épí­té­szet cím­sza­vát hiá­ba ke­res­nénk bár­mely en­cik­lo­pé­diá­ban vagy mű­vé­sze­ti le­xi­kon­ban. Ta­lán mert ha­tá­rai mind tér­ben, mind idő­ben elég­gé el­mo­só­dot­tak. Még­sem tűn­het túl­zás­nak, ha azt mond­juk, hogy tör­té­ne­té­nek kez­de­te egy­beesik ci­vi­li­zá­ciónk, kul­tú­ránk meg­je­le­né­sé­vel. Hi­szen a tró­jai fa­ló éppúgy eb­be a mű­faj­ba tar­to­zik, mint az űr­ha­jó­sok fo­ga­dá­sá­ra épí­tett dísz­emel­vény. Nyo­mait a Föld bár­mely pont­ján fel­fe­dez­het­jük, azo­no­sít­hat­juk, hi­szen a mű­faj szin­te au­to­ma­ti­kus ve­le­já­ró­ja bár­mely tö­meg­ese­mény­nek. Pro­duk­tu­mai le­het­nek óriás pa­pír­sár­ká­nyok, szal­ma­bá­bok, tol­las dia­dal­ka­puk vagy ép­pen jég­szob­rok. De ide so­rol­hat­juk a ba­ri­ká­dok­tól az úton­ál­lók út­tor­la­szain át a mai út­le­zá­rá­sok lát­vá­nyos fény­já­té­kán ke­resz­tül a kö­zép­kor és az új­kor tö­meg­szó­ra­koz­ta­tás­ra ácsolt ki­vég­ző­he­lyeit, több­szin­tes akasz­tó­fáit éppúgy, mint a fa­lu kö­ze­pén felál­lí­tott má­jus­fát vagy a szov­jet-­konst­ruk­ti­vi­sta szó­no­ki emel­vényt és a hor­dó­szó­nok alat­ti hor­dót.

Ráadá­sul ta­gad­ha­tat­lan, hogy az előbb fel­so­rol­tak­hoz éppúgy, mint a ri­ói kar­ne­vál