A német szövetségi rendszer a világháború időszakában

A német szövetségi rendszer két nemzetközi szerződésen alapult: 1936. november 25-én írta alá Németország és Japán az antikomintern paktumot, majd 1940. szeptember 27-én Németország, Olaszország és Japán a háromhatalmi egyezményt. Ezeket egészítették ki a tengelyhatalmak és a szövetségi rendszerhez tartozó országok kétoldalú egyezményei. Az utóbbiak három csoportra oszthatók. Ezeket célszerű Magyarország példáját követve vizsgálni.

1944 elejéig Magyarország azon államok csoportjába tartozott, amelyek Németország különböző mértékben alárendelt szövetségesei voltak, inkább több, mint kevesebb szuverenitással, s amelyek önként, kényszer nélkül csatlakoztak hozzá. E csoportba sorolható még Finnország, Románia és Bulgária. Magyarország kezdetben Olaszország szövetségese volt, majd az 1930-as évek második felétől fokozatosan közeledett Németországhoz. 1943-ra végérvényesen ahhoz csatlakozott, (alárendelt) szövetségesként, s nem csatlósként. A magyar csapatokat is önként, nem német kényszer hatására küldték a frontra 1941-ben.

A német megszállás után hazánk azon országok csoportjába tartozott, amelyekben az ún. ellenőrzéses uralom (Kontrollherrschaft) érvényesült. Ezen országok formailag még önállóak voltak, ám a német haderő és rendészeti szervek jelenléte, illetve tevékenysége erősen – de nem teljesen – korlátozta még meglévő államiságukat. E csoportban említhető még például a megszállt Dánia, Quisling Norvégiája, Pétain marsall kollaboráns Vichyi Köztársasága, vagy Japán esetében a Vietnami Császárság.

A nyilas hatalomátvétel után Magyarország átkerült abba az országcsoportba, ahol a német irányítás az élet minden területén közvetlenül érvényesült. Ezen országok államisága csak papíron létezett. E kategóriába tartozott Horvátország, Szlovákia, az Olasz Szociális Köztársaság, illetve 1943-ig az olasz irányítás alatt álló, Olaszországgal formálisan perszonálunióban lévő Albánia. Idesorolhatók az ún. nagy-ázsiai térségben Japán által kreált államok, például a Mandzsukuo Császárság vagy a nankingi Kínai Köztársaság is. Mindegyikük kitartott Németország, illetve Japán mellett az összeomlásig, hiszen létükben is függtek az őket létrehozó hatalomtól. Közülük egyedül Magyarországon fordult elő, hogy a szovjet hadsereg birtokolta területen ezzel párhuzamosan megkezdődött egy új, a győztesek koalíciójához igazodó államiság kiépítése.

Voltak olyan, a korabeli német vagy olasz térképeken esetenként külön politikai egységként is feltüntetett tartományok, amelyek semmiféle államisággal vagy