rubicon

A német szövetségi rendszer a világháború időszakában

13 perc olvasás

A német szövetségi rendszer két nemzetközi szerződésen alapult: 1936. november 25-én írta alá Németország és Japán az antikomintern paktumot, majd 1940. szeptember 27-én Németország, Olaszország és Japán a háromhatalmi egyezményt. Ezeket egészítették ki a tengelyhatalmak és a szövetségi rendszerhez tartozó országok kétoldalú egyezményei. Az utóbbiak három csoportra oszthatók. Ezeket célszerű Magyarország példáját követve vizsgálni.

A függőség fokozatai

1944 elejéig Magyarország azon államok csoportjába tartozott, amelyek Németország különböző mértékben alárendelt szövetségesei voltak, inkább több, mint kevesebb szuverenitással, s amelyek önként, kényszer nélkül csatlakoztak hozzá. E csoportba sorolható még Finnország, Románia és Bulgária. Magyarország kezdetben Olaszország szövetségese volt, majd az 1930-as évek második felétől fokozatosan közeledett Németországhoz. 1943-ra végérvényesen ahhoz csatlakozott, (alárendelt) szövetségesként, s nem csatlósként. A magyar csapatokat is önként, nem német kényszer hatására küldték a frontra 1941-ben.

A német megszállás után hazánk azon országok csoportjába tartozott, amelyekben az ún. ellenőrzéses uralom (Kontrollherrschaft) érvényesült. Ezen országok formailag még önállóak voltak, ám a német haderő és rendészeti szervek jelenléte, illetve tevékenysége erősen – de nem teljesen – korlátozta még meglévő államiságukat. E csoportban említhető még például a megszállt Dánia, Quisling Norvégiája, Pétain marsall kollaboráns Vichyi Köztársasága, vagy Japán esetében a Vietnami Császárság.

A nyilas hatalomátvétel után Magyarország átkerült abba az országcsoportba, ahol a német irányítás az élet minden területén közvetlenül érvényesült. Ezen országok államisága csak papíron létezett. E kategóriába tartozott Horvátország, Szlovákia, az Olasz Szociális Köztársaság, illetve 1943-ig az olasz irányítás alatt álló, Olaszországgal formálisan perszonálunióban lévő Albánia. Idesorolhatók az ún. nagy-ázsiai térségben Japán által kreált államok, például a Mandzsukuo Császárság vagy a nankingi Kínai Köztársaság is. Mindegyikük kitartott Németország, illetve Japán mellett az összeomlásig, hiszen létükben is függtek az őket létrehozó hatalomtól. Közülük egyedül Magyarországon fordult elő, hogy a szovjet hadsereg birtokolta területen ezzel párhuzamosan megkezdődött egy új, a győztesek koalíciójához igazodó államiság kiépítése.

Voltak olyan, a korabeli német vagy olasz térképeken esetenként külön politikai egységként is feltüntetett tartományok, amelyek semmiféle államisággal vagy

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.