Több újkori gondolkodó is maró gúnnyal nyilatkozott arról a politikai képződményről, amelynek teljes neve a 15. századtól a Német Nemzet Szent Római Birodalma (Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) volt, röviden pedig Német-római Császárság vagy Német-római Birodalom néven emlegették. Rotterdami Erasmus, a híres humanista a 16. században kijelentette, hogy a birodalom „csak egy illúzió: a császár nem rendelkezik sem hatalommal, sem eszközökkel”. Samuel von Pufendorf 17. századi német jogász torzszülött államnak nevezte, amely se nem igazi köztársaság, se nem igazi monarchia. Voltaire gúnyosan megállapította, hogy a Szent Római Birodalom nem szent, nem római és nem is birodalom. James Bryce brit történész pedig a 19. században úgy fogalmazott, hogy IV. Károly császár a német Aranybullával „legalizálta az anarchiát, és elnevezte azt alkotmánynak”.
Nagy Károly birodalmának felbomlásával a 9. században a Keleti és a Nyugati Frank Királyság külön fejlődési útra lépett. A Karolingok német ágának kihalása után, a 10. században már nem nyugati frank uralkodót hívtak meg a trónra, hanem a német hercegek közül választottak királyt maguknak. A Szász-dinasztia (919–1024) második uralkodóját, I. Ottót augsburgi győzelme (955) után már „imperátorként” ünnepelték. XII. János pápa védelemért folyamodott hozzá II. Berengár itáliai királlyal szemben, s ennek fejében 962. február 2-án,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
