A Molotov–Ribbentrop-paktum

II. vi­lág­há­bo­rú 1941. jú­nius 22-én új, dön­tő sza­ka­szá­ba lé­pett. Hit­ler „iga­zi há­bo­rú­ja” a ke­le­ti had­szín­té­ren zaj­lott, ahol az össze­csa­pá­sok he­ves­sé­ge és bru­ta­li­tá­sa, va­la­mint a be­ve­tett esz­kö­zök mennyi­sé­ge min­den ko­ráb­bit fe­lül­múlt. A tör­té­net­tu­do­mány szá­má­ra a Barbarossa-terv mind a mai na­pig szá­mos kér­dő­jel­lel szol­gál. Ne­vez­he­tő-e egyál­ta­lán meg­le­pe­tés­sze­rű le­ro­ha­nás­nak a né­met tá­ma­dás? Mit tud­tak a fe­lek egy­más szán­dé­kai­ról a tá­ma­dást megelő­zően? Lé­te­zett-e szov­jet tá­ma­dá­si terv és szán­dék? Miért rúg­ta fel Hit­ler a Sztá­lin­nal kö­tött pak­tu­mot? Miért kö­töt­ték meg egyál­ta­lán ezt a pak­tu­mot ko­ráb­ban, ha egy­más ha­lá­los el­len­sé­gei vol­tak?

A Barbarossa-tervhez ve­ze­tő út a 20. szá­zad ta­lán legiz­gal­ma­sabb po­li­ti­kai pó­ker­játsz­má­ja volt. Hit­ler és Sztá­lin össze­csa­pá­sát sa­já­tos együtt­mű­kö­dés és egy­más mel­lett po­li­ti­zá­lás előz­te meg. Mind­két dik­tá­tor ké­pes volt meg­le­pő hú­zá­sok­ra és blöf­fök­re. Ter­mé­sze­tük azon­ban gyö­ke­re­sen el­tért egy­más­tól, amit a Szov­jetunió meg­tá­ma­dá­sá­nak elő­tör­té­ne­te is bi­zo­nyít. A kár­tya­asz­tal­nál he­lyet fog­la­ló já­té­ko­sok egyi­ke va ban­que já­té­kos volt, a má­sik vi­szont ez­zel el­len­tét­ben a meg­fon­tolt és ra­vasz po­li­ti­kai kal­ku­lá­ció mes­te­ré­nek szá­mí­tott. Azon­ban ön­ma­gá­ban az 1941-es ese­mé­nyek­ből épp e for­du­la­tos játsz­ma lé­nye­ge nem ért­he­tő. Összeál­lí­tá­sunk azt mu­tat­ja be, hogy mi­lyen fo­lya­ma­tok ve­zet­tek a két dik­tá­tor megál­la­po­dá­sá­hoz, majd össze­csa­pá­sá­hoz.