II. világháború 1941. június 22-én új, döntő szakaszába lépett. Hitler „igazi háborúja” a keleti hadszíntéren zajlott, ahol az összecsapások hevessége és brutalitása, valamint a bevetett eszközök mennyisége minden korábbit felülmúlt. A történettudomány számára a Barbarossa-terv mind a mai napig számos kérdőjellel szolgál. Nevezhető-e egyáltalán meglepetésszerű lerohanásnak a német támadás? Mit tudtak a felek egymás szándékairól a támadást megelőzően? Létezett-e szovjet támadási terv és szándék? Miért rúgta fel Hitler a Sztálinnal kötött paktumot? Miért kötötték meg egyáltalán ezt a paktumot korábban, ha egymás halálos ellenségei voltak?
A Barbarossa-tervhez vezető út a 20. század talán legizgalmasabb politikai pókerjátszmája volt. Hitler és Sztálin összecsapását sajátos együttműködés és egymás mellett politizálás előzte meg. Mindkét diktátor képes volt meglepő húzásokra és blöffökre. Természetük azonban gyökeresen eltért egymástól, amit a Szovjetunió megtámadásának előtörténete is bizonyít. A kártyaasztalnál helyet foglaló játékosok egyike va banque játékos volt, a másik viszont ezzel ellentétben a megfontolt és ravasz politikai kalkuláció mesterének számított. Azonban önmagában az 1941-es eseményekből épp e fordulatos játszma lényege nem érthető. Összeállításunk azt mutatja be, hogy milyen folyamatok vezettek a két diktátor megállapodásához, majd összecsapásához.
A
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.