A magyarság népességfejlődésének főbb problémái

A Kár­pát-me­den­cei ma­gyar né­pes­ség­fej­lő­dést ed­dig négy de­mog­rá­fiai ka­taszt­ró­fa tör­te meg. Az el­ső de­mog­rá­fiai ka­taszt­ró­fá­hoz a 13. szá­zad el­ső har­ma­dá­ban a ku­nok­nak az or­szág­ba özön­lé­se és ki­szo­rí­tá­sa, a ta­tár­já­rás, majd újabb há­bo­rúk, a vissza­te­le­pült ku­nok lá­za­dá­sai, az ezt kö­ve­tő jár­vá­nyok, éh­ín­sé­gek és vé­gül az 1285-ben be­kö­vet­ke­zett má­so­dik ta­tár­já­rás együt­te­sen ve­zet­tek. A má­so­dik de­mog­rá­fiai ka­taszt­ró­fát a tö­rök hó­dolt­ság okoz­ta, amely­nek kö­vet­kez­té­ben a 18. szá­zad ele­jé­re az or­szág la­ko­sai­nak be­csült szá­ma 3,5 mil­lió fő­re apadt. 1918-ban az ak­kor 18,3 mil­liós Ma­gyar Bi­ro­da­lom la­kos­sá­gát, kö­zöt­tük a ma­gu­kat ma­gyar­nak val­ló­kat öt or­szág kö­zött kü­lön­bö­ző arány­ban megosz­tot­ták, s ez­zel a szer­ves né­pes­ség­fej­lő­dés fel­té­te­lei meg­szűn­tek, a né­pes­ség ad­di­gi szer­ke­ze­te, et­ni­kai struk­tú­rá­ja szétesett. Ez, va­la­mint az I. vi­lág­há­bo­rú né­pes­ség­vesz­te­sé­ge együt­te­sen okoz­ta a Kár­pát-me­den­cei ma­gyar né­pes­ség­fej­lő­dés har­ma­dik de­mog­rá­fiai ka­taszt­ró­fá­ját. A ne­gye­dik de­mog­rá­fiai ka­taszt­ró­fá­nak pe­dig – mi­köz­ben a har­ma­di­kat ki­vál­tó okok sem szűn­tek meg – azt a né­pes­ség­vesz­te­sé­get ne­vez­zük, amely köz­vet­len és köz­ve­tett mó­don a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú­ban va­ló rész­vé­tel miatt ér­te Ma­gyaror­szá­got. A to­váb­biak­ban kis­sé rész­le­te­seb­ben a Kár­pát-me­den­cei ma­gyar né­pes­ség­fej­lő­dést megakasz­tó de­mog­rá­fiai ka­taszt­ró­fák kö­zül az el­ső­vel, a má­so­dik­kal és a har­ma­dik­kal fog­lal­ko­zunk (a ne­gye­dik­ről kü­lön írás ol­vas­ha­tó).