A Magyar Udvari Kancellária

Ma­gyaror­szág a mo­há­csi csata után több év­szá­zad­ra egy nagy ál­lam­ala­ku­lat, a Habs­burg Bi­ro­da­lom ré­sze lett. 

A 16–19. szá­zad kö­zöt­ti idő­szak­ban az or­szág kor­mány­zásá­ban dön­tő sze­rep­hez ju­tott a Ma­gyar Ud­va­ri Kan­cel­lá­ria. Elsőd­le­ges sze­re­pe az ural­ko­dói aka­rat írás­ba öntése és annak köz­ve­tí­té­se volt Ma­gyaror­szág fe­lé, ugyanakkor tiszt­vi­se­lői idő­ről i­dő­re a ma­gyar ren­di érde­kek kép­vi­selői­ként is mű­köd­tek. E köz­ve­tí­tői szerep tet­te őket a po­li­ti­kai élet nél­kü­löz­he­tet­len részt­ve­vői­vé. 

A kan­cel­lá­riai al­kal­ma­zot­tak a vé­kony, de léte­ző ma­gyar hiva­ta­li ne­mes­ség kép­vi­se­lői­­ként a mo­dern bü­rok­rá­cia meg­te­rem­té­sé­ben is je­len­tős sze­re­pet ját­szot­tak, s jelen­tő­sé­gük a kul­tu­rá­lis ér­té­kek köz­ve­tí­té­sé­ben fel­be­csül­he­tet­len.