rubicon

A Magyar Királyság Szent László korában

17 perc olvasás

Szent László az Árpád-ház azon tagjai közé tartozik, akik már trónra lépésük előtt is jelentős szerephez jutottak a Magyar Királyság sorsának alakításában, így indokolatlan lenne a személyével fémjelzett kor leszűkítése azokra az évekre, amelyekben királyként uralkodott. Szent László korára tehát olyan időszakként tekinthetünk, amelynek határait László politikai színrelépésének és uralkodóként bekövetkezett halálának időpontjai (1063–1095) jelölik ki. Az így meghatározott korszakban számos olyan jelenség azonosítható a Magyar Királyság történetében, mely a 11. század első felében megindult kezdeményezések szerves folytatásának tekinthető, s ha bizonyos változások tetten is érhetők, azok nem lépik át a korábbi időszakban kialakított kereteket. Van ugyanakkor a változások között néhány olyan is, mely új irányokat jelöl ki s maga válik a későbbi fejlődés megalapozójává.

Politikatörténeti szempontból az időszak két határozottan elkülönülő részre tagolódik, s a kettő közötti határ éppen 1077-ben, Szent László trónra lépésének évében jelölhető meg. Az első szakaszt a Szent István halálát követően nem sokkal kialakult zűrzavar jellemzi. 1041 és 1074 között hat uralkodóváltásra került sor a Magyar Királyságban, s ezek mindegyikét erőszakos események kényszerítették ki, többségükhöz külföldi hatalom beavatkozása is társult. A Szent István által kijelölt utód, Péter uralmának az elégedetlen előkelők palotaforradalma vetett véget 1041-ben. A német földre menekült

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.