A Magyar Királyi Testőröző Sereg

A 18. szá­zad kö­ze­pén a bé­csi ud­var­ban há­rom nagy ha­gyo­má­nyú test­őr­ala­ku­lat lát­ta el az ural­ko­dó­csa­lád vé­del­mét. 

Az egyik a bel­ső szol­gá­la­tot és a lovas test­őri felada­to­kat vég­ző „Harts­chier” gár­da, a má­sik a kül­ső szol­gá­la­tok­ra al­kal­ma­zott gya­lo­gos „Tra­ban­ten­leib­gar­de”, vagyis a da­ra­bont test­őr­ség volt. A har­ma­dik, a pá­pai min­tá­jú „sváj­ci gár­da” (Schwei­zer­gar­de) amo­lyan ma­gán­test­őr­ség­ként Má­ria Te­ré­zia fér­je, Lo­tha­rin­gi­ai Fe­renc pro­to­kol­lá­ris ala­ku­la­tá­nak te­kint­he­tő, me­lyet a né­met-ró­mai császár ha­lá­la (1765) után fel is osz­lat­tak. 

Ek­kor már a má­sik két for­má­ció mű­kö­dé­sé­ben is vál­to­zá­sok kö­vet­kez­tek be: a „Harts­chier”-ek felada­tait az 1760-ban felál­lí­tott Ma­gyar Ne­mes Test­őr­ség és a né­met aj­kú örö­kös tar­to­má­nyok ne­mes­if­jai­ból 1763-tól kiál­lí­tott Csá­szá­ri–Ki­rá­lyi Ar­cie­re Test­őr­ség vet­te át. A da­ra­bon­to­kat 1767-ben szer­vez­ték új­já gya­log­test­őr­ség­ként.