Az 1930-as években Békés megye lakosságának 63,5%-a élt mezőgazdaságból, ez az arány messze meghaladta az országos átlagot (51,8%). Az 1945-ös földosztással megszűntek a nagybirtokok, a földtulajdon felső határát 200 kat. holdban állapították meg. Békésben 40 uradalom 80 883 kat. holdnyi területét osztották ki. A Viharsarokban közel 10 ezren jutottak földhöz, átlagosan 5-6 kat. hold területtel. A földosztást azonban nem követte agrárreform, így a paraszti birtokok termelése jobbára csupán önellátásra volt elég. 1946-ban megindult az újgazdák „fészekrakása”, több településen egészen új kerületek képződtek. A főispáni jelentések szerint azonban 1948 nyaráig a 15 811 újgazda 70,2%-a még majorokban, cselédlakásokban lakott, s csupán 17%-uk tudott a kapott földön tanyát építeni.
A Magyar Kommunista Párt az 1947-es választási győzelme és a hároméves terv bevezetése után elérkezettnek látta az időt az „osztályharc megindítására”. A koalíciós időszakban a kommunista párt rágalomnak minősítette, hogy szovjet mintára terveznének kolhozokat létrehozni. 1948-ban, amikor kibontakozott Rákosiék kollektivizálási politikája, a megyében még nyugtatgatták a parasztságot. Amikor a párt Békés megyei közigazgatási gyűlésén is felmerült a kolhoz kérdése, az előadó türelmesen
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
