Az a folyamat, amelyet közkeletűen államalapításnak nevezünk, számos elemből állt. Ezek némelyike – mint például a Kárpát-medence politikai egyesítése érdekében vívott harcok, a koronázás vagy éppen a keresztény egyházszervezet kiépítésének egyes lépései – jól azonosíthatóak, s szerencsés esetben akár az időpontjuk is meghatározható.
Máskor csupán a szervezőmunka eredményeként létrejött intézmények tűnnek fel forrásainkban. Ez utóbbiak közé tartozik az ország területi igazgatásának alapjaként az első ezredfordulót követő évtizedek során létrejött megyeszervezet.
A megye ma is létező intézménye az államszervezés idején mint királyi vármegye kelt életre, s az azóta eltelt időben hosszú utat járt be és számos változáson ment keresztül. Ennek a fejlődésnek az első háromszáz évét követjük nyomon az alábbiakban.
A Szent István király (1000–1038) korából ránk maradt és hiteles információkat közvetítő kevés forrás egyike az az oklevél, amelyet az államalapító király a veszprémi püspökség számára 1009-ben adott ki. Az okmány felsorolja azokat a birtokokat, amelyeket az uralkodó a Szent Mihály tiszteletére alapított veszprémi püspökségnek adományozott, egyúttal meghatározza a veszprémi egyházmegye területét az alábbi módon: „négy várat, név szerint Veszprémet, ahol a püspökség
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
