rubicon

A kehidai oklevél

A királyi megye átalakulásának kezdetei
5 perc olvasás

A királyi megye átalakulásának kezdeteit hagyományosan „a királynak a Zalán innen és túl lakó összes szerviensei” által 1232-ben Kehidán kiállított okleveléhez szokás kapcsolni. Ebben a Zala megyei szerviensek előadják: „távol lévén a bíráktól és sok más akadály miatt” a királyhoz intézik azon kérelmüket, hogy maguk szolgáltathassanak „teljes igazságot” mindazoknak, akik ügyeikkel hozzájuk fordulnak.

Az engedély birtokában az­­tán kísérletet tettek arra, hogy ítéletet mondjanak Bertalan veszprémi püspök és Atyusz bán birtokvitájában. Csakhogy a püspök javára szóló ítéletnek nem sikerült érvényt szerezniük, mert – mint írják – „a bán a mi ítéletünket végképpen semmiben sem méltatta figyelemre”, jóllehet az ítélet meghozatala előtt esküvel kötelezte magát a döntés elfogadására.

Fogott bíráskodás

Az esetben a korábbi magyar történetírás a „nemesinek” nevezett megye kezdeteit vélte megtalálni. Feltételezték ugyanis, hogy a zalai szerviensek bírákat választottak maguk közül, s ők voltak azok, akik az ítéletet meghozták: voltaképpen tehát első alkalommal találkozunk a szolgabírák testületével.

A kehidai oklevél efféle értelmezése azonban nemcsak túlzó, hanem bizonyosan téves is. A szöveg ugyanis mit sem tud arról, hogy a zalai szerviensek – választás útján vagy bármiféle más módon megbízott – képviselői bíráskodtak volna az ügyben. Annak feltételezése tehát, hogy a választásra – forrásunk hallgatása ellenére – mégiscsak sor került, olyan túlzás, amit az oklevél egyetlen utalása sem támaszt alá. A

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta