rubicon

A KALOT története

26 perc olvasás

A 19. század végére az addig csupán rendészeti-karhatalmi kérdésként kezelt szociális problémák roppant mód kiéleződtek és politikai üggyé váltak. A katolikusok jámbor hitbuzgalmi önszerveződéseit a mindennapok problémáira is választ kereső, új érdekérvényesítő erők feszítették. Ebből a forrongásból született 20. századi történelmünk egyik legsikeresebb civil szerveződése, a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete, közismert rövidített nevén a KALOT, amely  a magyar keresztény politika korszerű alternatíváját ígérte.

A KALOT szellemiségéhez vezető út ideológiai építőköveit elsőként francia és német katolikus írók és gondolkodók rakosgatták egymásra. Írásaikban megfogalmazták a társadalom perifériájára szorult szegény rétegek sorsa iránti keresztényi felelősséget, s megkísérelték kibékíteni az egyházat a polgári demokratikus fejlődés új követelményeivel. 

A Rerum novarum és hazai követői

A katolikus egyház hivatalos szociális tanítását a jezsuita neveltetésben és diplomataképzésben részesült XIII. Leó pápa alapozta meg. 1877-ben, pápává választása előtt egy évvel, Perugia püspökeként Kultúra és egyház című körlevelében fejtette ki, hogy a modern világot újból kereszténnyé, a keresztény életet pedig modernné kell formálni. Pápaként a Rerum novarum enciklikával történelmi jelentőségű dokumentumot adott ki 1891-ben: részint összefoglalta a marxista szocializmus és a liberális kapitalizmus elleni érveket, részint elindította a katolikus egyház

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.