„A királyi felségnek érdekében áll országa összes hospesének szabadságát, mellyel őket a természet jóságos keze ajándékozta meg, hiánytalanul és sértetlenül megőrizni” – írja II. András 1206-ban a krakkói, igeni és romoszi hospesek számára kiállított oklevelében. Ez az elv indokolja, hogy a középkori Magyar Királyságban a kiváltságolt népelemek – mint a szászok vagy a székelyek mellett a jászok és a kunok is – kiváltságlevelekkel bírtak, melyek az adózásról is rendelkezéseket tartalmaz(hat)tak.
A 13. században a Magyar Királyságba érkező jászok és kunok minden bizonnyal már letelepedésükkel egy időben nyertek olyan kiváltságokat, amelyek más királyságbeli lakosokétól eltérő adózási módot rögzítettek. Sajnálatos módon azonban ez vagy ezek a kiváltságlevelek nem maradtak fenn, csak sejthetjük, hogy más kiváltságolt népekhez hasonlóan az adózás egyik formája a földbér fizetése lehetett. A jászok adózására vonatkozó adatok a 15. század elejétől állnak rendelkezésünkre, feltételezhetjük azonban, hogy adózási rendszerük legkésőbb a 14. században rögzült, ezt követően pedig csak kisebb módosulásokon ment keresztül.
A jászok földbérét – melyet a 15. századi források censusnak neveznek – az uralkodók a közös irányítás alá tartozó jász székenként, vagy ha ilyen nem volt, jász kapitányságonként rótták ki. A Berényszállás, Négyszállás, Árokszállás és Fényszaru székekben élő jászok censusát Mátyás 1473 februárjában 500 aranyforintban állapította meg.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
