A Jászkun (hármas) kerület (Jász, Kiskun, Nagykun kerület) önkormányzata a nádor főhatóságán keresztül csatlakozott Magyarország és a birodalom szervezetébe. A nádor tisztségébe a Comes et Judex Jazygum et Cumanorum címet is belefoglalták, ő nevezte ki a jászkun főkapitányt, akinek palatinális főkapitány címe tükrözte a nádor főhatóságát. Az évszázadok során kialakult jászkun elnevezés nem a jászok és kunok etnikai összeolvadását jelentette: a sajátos megnevezés jogi közösségüket jelenítette meg s a Jászkun kerületen kívül élőktől való megkülönböztetésüket szolgálta.
A mongolokkal 1233–1238 között vívott harcokban megfogyatkozott kun törzsek Magyarországra történt betelepülése két hullámban, 1239-ben, majd 1246-ban történt. A befogadó és befogadott nép együttélésének szabályait 1240-ben a bánmonostori egyezményben rögzítették. A kunok elismerték a magyar király főségét, s hadiszolgálatuk fejében a vendégnépeket megillető kedvezményeket nyertek: saját törvényeik szerint szervezhették önkormányzatukat, és részleges adómentességet kaptak. A jászok a 13. század elején a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger közötti területen éltek. Magyarországra telepedésük részben a kunokkal, részben tőlük függetlenül történt, első okleveles említésük a 14. századból származik.
Középkori autonómiák APróbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
