rubicon

A huszár

Nyeregbe teremtve. Világörökséggé vált hungarikum
13 perc olvasás

„A huszár nevezet nemcsak hazánkban, de egész Európában, sőt egész világon egyértelmű a vitéz, a hős nevezettel. A huszárnak híre tovább elrepült mint országunknak s nemzetünknek híre” – vetette papírra Szemere Bertalan 1849 februárjában. A huszárság, az egyetlen magyar eredetű katonai csapatnem, a 14. század végétől a 20. század közepéig ívelő, monumentális története során beírta magát a világtörténelembe. E hosszú idő alatt megkülönböztetett helyet vívott ki magának nemzettudatunkban, a magyar kultúra és a magyar folklór szerves részévé vált, sőt világszerte a magyar vitézség szimbólumává magasztosult. Nem véletlenül tartotta a 18. századi francia mondás: „a magyar félig huszár”.

A huszárnak nevezett könnyűlovasság a 14–15. század fordulóján, a hódító Oszmán Birodalom elleni harcok során született az akkori Magyar Királyság déli végein, illetve a határos balkáni területeken. Az oszmán-török előrenyomulás következtében ugyanis az ősi hagyományokból táplálkozó, de a nyugati hatások következtében jelentősen visszaszorult magyar könnyűlovasságnak az új, félelmetes ellenség harcmodorához kellett alkalmazkodnia. Ebben a rendkívül sikeresnek bizonyult adaptációban fontos szerepet játszott a török fenyegetést először felfogó délszláv fegyverforgató népesség a magyar határvidéken. 15. századi forrásaink gyakran rácnak is nevezték a magyarországi könnyűlovasságot, mivel a szerb, illetve más délszláv elemek jelentős számban

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta