„A huszár nevezet nemcsak hazánkban, de egész Európában, sőt egész világon egyértelmű a vitéz, a hős nevezettel. A huszárnak híre tovább elrepült mint országunknak s nemzetünknek híre” – vetette papírra Szemere Bertalan 1849 februárjában. A huszárság, az egyetlen magyar eredetű katonai csapatnem, a 14. század végétől a 20. század közepéig ívelő, monumentális története során beírta magát a világtörténelembe. E hosszú idő alatt megkülönböztetett helyet vívott ki magának nemzettudatunkban, a magyar kultúra és a magyar folklór szerves részévé vált, sőt világszerte a magyar vitézség szimbólumává magasztosult. Nem véletlenül tartotta a 18. századi francia mondás: „a magyar félig huszár”.
A huszárnak nevezett könnyűlovasság a 14–15. század fordulóján, a hódító Oszmán Birodalom elleni harcok során született az akkori Magyar Királyság déli végein, illetve a határos balkáni területeken. Az oszmán-török előrenyomulás következtében ugyanis az ősi hagyományokból táplálkozó, de a nyugati hatások következtében jelentősen visszaszorult magyar könnyűlovasságnak az új, félelmetes ellenség harcmodorához kellett alkalmazkodnia. Ebben a rendkívül sikeresnek bizonyult adaptációban fontos szerepet játszott a török fenyegetést először felfogó délszláv fegyverforgató népesség a magyar határvidéken. 15. századi forrásaink gyakran rácnak is nevezték a magyarországi könnyűlovasságot, mivel a szerb, illetve más délszláv elemek jelentős számban
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
