rubicon

A honfoglalás és államalapítás kori temetők tanulságai

18 perc olvasás

A hajdani honfoglalók anyagi kultúráját, viseletét, fegyvereit elsősorban a régészeti leleteken keresztül ismerhetjük meg. A több tucat sírból álló temetők és a magányos sírok azonban ennél sokkal több kérdésről vallanak. Például arról, hogy elődeink pontosan hol is telepedtek meg, vagy arról, hogy az egyébként egysé­gesnek tűnő anyagi kultúrán belül miféle törésvonalak mutatkoznak.

A 9. század végén új hazájukba költöző magyarok nem néptelen területre érkeztek. A Kárpát-medence középső részein avar közösségeket találtak, a peremterületeket szláv népek lakták, a Dunántúl (a hajdani római Pannónia provincia) frank fennhatóság alá tartozott, a Ma­ros középső szakaszát (Gyulafehérvár környékét) pedig bolgár csoportok tartották uralmuk alatt. A térség etnikai sokszínűségét tovább növelte az a tény, hogy maguk az érkezők is több- gyökerű kultúrával rendelkeztek. Az írott forrásokból tudjuk, hogy három törzsbe szervezték a 9. század folyamán hozzájuk csatlakozott, eredetüket és kultúrájukat tekintve eleve vegyes összetételű kabarokat. A kutatók álláspontja nem egységes annak megítélésében, hogy a székelyek elődei már Kelet-Európában vagy csak itt, helyben csatlakoztak a magyarokhoz. Végezetül Taksony fejedelem (955 k.–972 k.) uralma idején besenyő csoportok is költöztek a Kárpát-medencébe, maga a fejedelem is e nép egyik előkelő családjából választott feleséget. 

Vizsgálati módszerek

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta