Ingyenesen olvasható
Napóleon sokáig abban reménykedett, hogy engedetlen szövetségesét, I. Sándor cárt egy puszta katonai felvonulással is megfélemlítheti, és talán nem kerül sor háborúra. Ezért egyre nagyobb sereget vont össze Kelet-Európában, és 1812. június 12-én Kelet-Poroszország felől előre nyomulva várta a cár békeajánlatát. Végül 1812. június 22-én a Nagy Hadsereg megindította az átkelést a Nyeman határfolyón.
Napóleon 687 000 fős seregéből kezdetben 455 000 fő nyomult be Oroszországba, az egész háború folyamán pedig 650 000 ember. A franciákon kívül (bár ekkor közéjük sorolták a belgákat, hollandokat, piemontiakat, rajnai németeket és genovaiakat) itáliaiak, svájciak, osztrákok, poroszok, spanyolok és portugálok is csatlakoztak a hadsereghez. Mintegy 98 000 lengyel is részt vett a háborúban.
A Nagy Hadsereg saját ellátási nehézségei miatt indult bomlásnak. A katonák fosztogatásra kényszerültek, s ez kiváltotta az orosz nép ellenállását. Az orosz seregek újra meg újra visszavonultak, csak 1812. szeptember 7-én, Borogyinónál került sor nagyobb ütközetre. Seregének súlyos, 44 %-os vesztesége után Napóleon visszavonult a csatatérről, de a Kutuzov tábornok vezette orosz seregnek is fele odaveszett, így kénytelen volt Moszkvát feladni.
Napóleon bevonult az orosz fővárosba, amely az oroszok szervezett gyújtogatása és a francia katonák fegyelmezetlensége miatt hamarosan lángba borult. A cár nem kért békét, s a megszállók októberre kénytelenek voltak visszavonulni. Az orosz hadseregek támadásai és a korán beköszöntő tél teljessé tette a megszálló hadsereg pusztulását.
A mai történészek 180 000 és 220 000 közöttire becsülik a Grande Armée veszteségeit, az oroszokét pedig 300 000 főre. A hazatértek közül később sokakat elvitt a tífusz és a tuberkulózis. A francia és szövetséges polgári személyeket, valamint az orosz halottakat is beleszámítva körülbelül egymillió áldozata volt annak, hogy Napóleon megkísérelte engedelmességre kényszeríteni I. Sándor orosz cárt.
A katasztrofális vereség hatására szertefoszlott Napóleon legyőzhetetlenségének mítosza, és az 1813-as hadjárat során Franciaország először került szembe egyszerre valamennyi európai nagyhatalommal – s az eredmény a francia birodalom összeomlása volt.
Milyen ambíciók mozgatták Bonaparte Napóleon külpolitikáját? Mit tudunk Napóleon birodalmáról? És mikor bukott el végképp a francia császárság?
Fedezze fel a válaszokat a Szerző Napóleon birodalma című tanulmányában!
