rubicon

A gazdák megtörése

Kollektivizálás Zalában
15 perc olvasás

Az 1945-ös földosztás viszonylag kevéssé érintette Zalát. A megye nagy részét borító erdőket államosították, a legelőket inkább községesítették, a kevés szántóföldes nagybirtokból átla­gosan 2,8 kh jutott egy-egy parasztcsaládnak. 

A kollektivizálás negyvenes évek végétől induló első hulláma Zalában gyakorlatilag kudarcba fulladt, hiszen a földterület kevesebb mint harmadán sikerült csak termelőszövetkezeti csoportokat létrehozni. A parasztság körében ekkor szinte nagyobb sérelmet okozott a tagosítás, a kisajátítás, a beszolgáltatás, a jugoszláv határ mellettiek kitelepítése vagy a „kulák”-nak bélyegzés. 

A hatalom azonban mindig tanult a lokális vereségeiből, 1958-tól kezdődően néhány év alatt szinte mindenkit be­kénysze­rítettek a kollektív gazdaságokba, ami súlyos konfliktusokkal és érdeksérelmekkel járt.

A földtulajdonlásban 1945 után bekövetkezett változások  Zala megyében számos sajátosságot mutatnak nemcsak az ország többi nagytérségéhez, de a nyugat-dunántúli régióhoz képest is. A földosztás során juttatott föld átlagos nagysága Zalában 2,8 katasztrális hold (kh, hold) volt, ennél alacsonyabb értékek csak Heves (2,6 kh) és Nógrád (2,7 kh) megyékben alakultak ki. Alapvetően kevés volt a szántó profilú nagybirtok, illetve az átlagosnál nagyobb volt az erdő, a rét, a legelő részaránya. A földtulajdon rendszerének átalakítása után – az eredendően

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.