A második világháború utáni hidegháborús légkörben a szovjet atombomba 1949-es felrobbantása megszüntette az amerikai atommonopóliumot, majd a Szovjetunió hidrogénbombájával is beérte az Egyesült Államokat. Ám ebből még nem következett a két nagyhatalom közötti katonai egyensúly: Amerikát védte az „óceánpajzs”, az Atlanti-, illetve Csendes-óceán irdatlan távolsága. A Szovjetunió Eurázsiára koncentrálódó politikai „arénáját” már szűknek érezte. Moszkva a nemzetközi rend átalakítására, az Egyesült Államokkal egyenrangú nagyhatalmi státus elérésére törekedett.
Kuba felértékelődikA Szovjetuniónak nem volt az USA közelében bázisa, míg Washingtonban az eurázsiai „peremterületeken” fekvő szövetségeseire építve, sűrű támaszpontgyűrűvel zárta körül a „vörös világot”. A Szovjetunió a rakétafegyverekben látta azt az eszközt, amellyel katonailag is egyenrangúvá válhat a távoli s akkor még elérhetetlen Államokkal. 1957-ben fellôtték a világûrbe az első szputnyikot, 1959-ben egy rakétát már a Holdra is eljuttattak, s 1961-ben következett Gagarin űrrepülése. Mindezek az űr- és katonatechnikai sikerek Hruscsov személyes tekintélyét is erősítették. A szovjet pártvezető, hogy az erő
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
