„Az Úr 1348. évében majd az egész Föld területén olyan nagy halálozás pusztított, amelyhez hasonlót alig ismertünk. Az életben maradottak alig voltak elegendőek ahhoz, hogy eltemessék a halottakat, vagy irtózattal elkerülték őket.” A VI. Kelemen pápa (1342–1352) életrajzában olvasható megdöbbentő sorokat több korabeli forrás, például Giovanni Boccaccio híres alkotása, a Dekameron is megerősíti. A spanyolnátha felbukkanásáig Európa legnagyobb demográfiai katasztrófáját okozó pandémia természetesen hatással volt a késő középkor gazdasági, társadalmi viszonyaira éppúgy, mint az irodalomra és a képzőművészetre.
A járvány európai terjedését nagymértékben elősegítette a kontinens korabeli gazdasági és demográfiai állapota. A 14. század első évtizedeiben a hőmérséklet általánosan visszaesett, beköszöntött az ún. kis jégkorszak. A hosszú, hideg teleket hűvös, párás, esős nyarak követték, számtalan természeti csapás – áradások, jégesők, sáskajárás – kíséretében, s ezek a körülmények egyáltalán nem kedveztek a növénytermesztésnek. Az élelmiszerhiány s a nyomában járó áremelkedés éhínséget idézett elő, ami egyes régiókban akár 5-10%-os népességcsökkenéshez vezetett. E területek közé tartozott Firenze is, ahol az 1344-es éhínség rendkívül sok emberéletet követelt. 1347-ben tömegek menekültek az ínség elől Velencébe. A vidékről beköltözők révén az egyes városok lélekszáma jelentős mértékben gyarapodott. A korszak legnépesebb városai közé tartozott Párizs, Velence, Palermo és
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
