rubicon

A dégi kastély

Egy szabadkőműves "fészek"
4 perc olvasás

Kevesen gondolnák, hogy főúri kastélyaink közül jó néhány őrzi a szabadkőművesség szellemiségét. Nem csupán azzal, hogy egykori uraik közül számosan cselekvő részesei voltak a hazai szabadkőműves mozgalmaknak, hanem azért is, mert összejövetelek, gyűlések helyszíneként szolgáltak, ami egyes esetekben építészeti kialakításukon is nyomot hagyott.

Egyik ilyen érdekes világi együttesünk a dunántúli Mezőföld táján fekvő dégi Festetics-kastély. A Festeticsek neve nyilván ismerősen cseng, ha másért nem, hát a keszthelyi reprezentatív kastély miatt, melyet a család főnemesi s utóbb, 1911-ben hercegi rangot elért ága építtetett. A dégi birtok azonban a másik, magyar grófi címet csak 1874-ben kapott köznemesi vonalához tartozott és 1769-ben lett Festetics Lajos (1733–1797) tulajdona.

Festetics Lajos és három fia (Kristóf, Antal és Lajos) életében a szabadkőművesség meghatározó mozzanat: mind a négyen tagjai a Draskovics-féle pesti Nagyszívűséghez páholynak, amely a „kalapos király”, II. József (1780–90) egyik szabadkőműves ellenzékének tekinthető. (Említsük azért meg, hogy a Festetics família hercegi ágából is többen szabadkőművesek voltak.) A Nagyszívűséghez 1793-ban ugyan feloszlik, de tagjai zömét átveszi az ekkor alakuló Hét Csillaghoz páholy. E páholyban a három fiú közül a dégi birtokot öröklő Antal (1764–1853) a titkári posztot kapja, ám nem sokáig gyakorolhatja ezzel járó teendőit: 1795 májusában császári parancs tiltja be a maszonériát az egész birodalomban, és a Hét Csillaghoz is megszűnik.

Szabadkőműves csillag mozaikja a rejtett kisterem padlóján

A mozgalmat ért csapást követő években tűnik fel a Hét Csillaghoz egyik korábbi tagja, Aigner Ferenc Ádám (1751–1810 k.), aki szenvedélyes gyűjtőjévé lesz a hazai közösségek dokumentumainak és a szabadkőműves szakirodalomnak. A katonai pályát befutó Aigner érdekes és mozgékony figurája a kor hazai szabadkőművességének, nevét szinte minden páholy körül megtaláljuk. Évtizedes munkával összegyűjtött és több mint száz vaskos kötetbe rendezett kincseit aztán 1805-ben éppen Festetics Antal vásárolja meg és helyezi el az általa építtetett dégi kastélyban.

Festetics Antal a 18. század végi felvilágosult, művelt és igen tehetős köznemesség egyik markáns képviselője. Eötvös Károly szerint ő volt a „leggazdagabb magyar köznemes”, akinek közel

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.