rubicon

A Csörsz-árok rejtélye

8 perc olvasás

A Jászság életében fontos szerepet játszik a rejtélyes Csörsz-árok. Ennek ékes bizonyítéka, hogy egyik jeles városunk, Jászárokszállás a nevében is őrzi a legendás sáncárok nevét. A legendás Csörsz vezér mondája nem puszta fabula, a térségben még ma is több helyen jól felismerhető az ókori védmű. A 4. században létesített árokrendszer szerepe hasonló volt a római falakéhoz és sáncárkokéhoz, sőt a kínai nagy falhoz is. Ezeknek a gigantikus építményeknek egykor elsősorban a terület pontos lehatárolása, a védművön belül élő emberek védelme és a kisebb ellenséges csapatok feltartóztatása volt a feladatuk. 

Szarmata sánc-árokrendszer

A Csörsz-árok vagy szarmata sánc­árokrendszer építői hatalmas földtömeget mozgattak meg és jelentős táj­átalakító munkát végeztek. A védmű az Alföld legfontosabb ókori tájtörténeti emléke. A Csörsz-árok valójában több szakaszból álló sáncárokrendszer. A Dunától a Tiszáig húzódó szakaszt Kis-ároknak nevezzük. A Dunakeszi mellett induló sáncárok szakaszai még ma is jól láthatóak a Gö­döllői-dombságban, Mogyoród és Kerepes határán, Valkó és Vácszentlászló között, a síkságra érve pedig Jászfényszaru és Jászivány határában. A sáncárokvonulat a Kisköre melletti Holt-Tiszáig terjedt.

A Csörsz-monda ábrázolásán együtt látható a legendás Csörsz vezér és a sáncárok. Csörsz végső tébolyában egyedül próbálja meg vízzel feltölteni az árkot, hiszen azt ígérte, hogy vízi úton megy a menyasszonyáért. A mondavariá­ciók viszont minden esetben szomorúan végződnek, a vezér meghal, mielőtt befejezné nagy művét. Sára Cintia

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.