William Gladstone, a viktoriánus korszak meghatározó liberális politikusa – négy ízben az Egyesült Királyság miniszterelnöke – 1878-ban a következő szavakkal jellemezte a briteknek a birodalomhoz fűződő viszonyát: „Azt mondhatjuk, hogy a birodalom iránti elköteleződés érzete minden brittel együtt születik. Ha vannak is kivételek, azok olyanok, mint amikor valaki vakon vagy bénán születik. A születésünk révén kapott örökségünk része ez, amely a halálunkig velünk marad.” A politikusok által kedvelt nagy szavakon túllépve egy tényt mindenképp el kell ismernünk: a legkevésbé sem egyszerű magyarázatot találni arra, hogy egy viszonylag kis területű európai szigetország miként válhatott képessé a valaha létezett legkiterjedtebb birodalom kiépítésére, ezzel nemcsak a saját sorsát, hanem a világtörténelem alakulását is erősen befolyásolva.
Az emberiség nagyobb része hosszú időn át olyan politikai egységekben élt, amelyek nem egyetlen nemzet képviseletére törekedtek. A birodalmakat természetesen nem a diverzitás spontán felkarolásának szándéka vezette, az erőszak alkalmazásában és az erőforrások mobilizálásában azonban jelentős különbségeket láthatunk közöttük.
Rendkívüli sokszínűségA britek a birodalmak korábbi mintáihoz képest több tekintetben is újszerű és sikeres irányítási modellt valósítottak meg. Ennek a birodalomnak a gondolkodásáról valószínűleg sokat
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
