rubicon

A bírói hatalmi ág kialakulásának kezdetei

Az 1723-as bírósági reform
11 perc olvasás

A magyar rendi országgyűlések legélesebb pengeváltásaira a rendi és a királyi-kormányzati oldal között évszázadokon át a jogszolgáltatás állapota adott okot. 

Mivel bíró csak „hatalommal rendelkező személy” lehetett, minden olyan pontján az államszervezetnek, ahol magánjogi-földes­úri vagy közigazgatási feladatok sűrűsödtek, magá­tól értetődő természetességgel alakult ki a törvénykezésnek valamiféle fóruma. 

A bíráskodás a hatalomgyakorlás szimbolikus és tényleges formája volt, minden érdekelt ragaszkodott a kialakult jogkörökhöz, ami a háborúkkal terhelt 16–17. században kaotikus állapotokat teremtett. A törvénykezés jobbítására tett országos lépések rendre kísérleti stádiumban maradtak. 

1723-ban azonban a jogszolgáltatás átszervezésében eltökélt III. Károly és a rendek reformpárti szárnya között kialakuló kompromisszum lehetővé tett egy olyan bírósági reformot, amelyben már felbukkantak a modern állam bírói hatalmi ágának kör­vonalai is.

 

A három részre szakadt Magyarország Habsburg-jogar alá került területein a 16–17. században meglehetősen áldatlan állapotok uralkodtak az igazságszolgáltatásban. Eltekintve most a török háborúk okozta zavaros

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.