A Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság az utolsó volt a történelmi Magyarország területén a Monarchia felbomlását követő zűrzavaros időszak hónapjaiban-éveiben tucatszámra alakult, tiszavirág-életű államképződmények sorában. Ekkor már egyedül a nagyhatalmak által Magyarországnak ítélt, ám a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság csapatai által a trianoni békeszerződés aláírása után is megszállva tartott baranyai – kisebb részben bácskai és tolnai – területeken uralkodtak olyan rendezetlen hatalmi viszonyok, amelyek lehetővé tettek egy ilyen kalandorakciót. A többi kérészállamhoz hasonlóan a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság is fantomállam volt, amelynek működését nehéz lenne rekonstruálni, fennállásának 8 napja alatt egy pillanatig sem funkcionált tényleges igazgatási szervként. Ezért amikor a történetéről beszélünk, leginkább a kikiáltásának, illetve megszűnésének körülményeit kell vizsgálnunk.
A Baranya–bajai Szerb-Magyar Köztársaság kikiáltásának körülményei – miként megszűnésének mozgatórugói – nincsenek megnyugtató módon dokumentálva, azonban számos körülményből, nyilatkozatból, újsághírből nagy biztonsággal kikövetkeztethető, hogy miért történt. A szerb katonai megszállás meghosszabbításának igénye egybemosódott a terület délszláv annexiójának vágyával. Minden egyéb csak e
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
